üzenet

Magamat is megleptem a válaszommal, mikor egy régebbi (2011-es ) fotómat megdicsérték, és én azt feleltem, hogy “lesz még ilyen”. Kezdek bizakodni? Nem mondok le azonnal a pozitív változásról? Vagy csak kincstári optimizmus, kötelező közösségi oldalas jólneveltség mondatta velem a szavakat? Nagyon jól nézek ki azon a képen, és ez mostanában (permanensen nagyjából pont négy […]

mézédeskalács

Tegnap két csodálatos élményem is kapcsolódott a mézeskalácshoz, mézédes mind a kettő, ezért engedtem meg magamnak ezt a szójátékot. Mivel mind az öt tepsi mézeskalácsom szétégett a sütőben, és biztos voltam benne, hogy még egyszer nem lesz lelkierőm nekiállni, úgy gondoltam, majd az iskolai karácsonyi vásárban veszek annyit, amennyi kettőnknek elég, és még marad a […]

revizor

Közös életünkben először van konkrét programunk szilveszterre, és még a jegyünk is megvan hozzá. Tavaly színházban voltunk, és annyira megtetszett, hogy idén is megyünk, mégpedig a Vígbe, a Revizorra, a 21 órakor kezdődő előadásra, amelynek pár perccel éjfél előtt lesz vége. Előtte egy immár hagyományos burgerezés, utána a hidak végigjárása, és szépen elköszönünk 2014-től. Jó […]

köszöntő

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot.Mindenki, amennyire tud,legyen boldog.Érje el, ki mit szeretne,s ha elérte, többre vágyjon,s megint többre. Tiszta szívbőlezt kívánom.Szaporodjon ez az országEmberségbe’, hitbe’, kedvbe’,s ki honnan jött, soha sohane feledje.Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,vissza nem fognak a kátyúk…A többit majd apródonkéntmegcsináljuk.Végül pedig azt kívánom,legyen béke. […]

mű és hó

Még az előző bejegyzéshez tartozik: nekem sajnos hó nélkül nem sikerül ráhangolódnom a karácsonyra.  És bármennyire is próbáltam megszeretni a műfenyőt, (álmomból felkeltve is sorolom minden előnyét) nem megy.  Még azt is tudom, hogy az illúzióra a műfenyőhöz kapható fenyősprayvel is rá lehet erősíteni, de akkor sem.  Menthetetlenül régimódi vagyok. 

falun

Már csak másfél óra van hátra a karácsonyból, és nem mondom, hogy nem örülök neki.  Az első karácsony apa nélkül, inkább csak a túlélésre, a még épp elviselhetőre játszva.  Holnaptól végre minden visszatér a majdnem normális kerékvágásba, pár nap pihenés még, és lassan vége ennek az újabb borzalmas évnek is, jöhet a következő, mely feltételezem: […]

első karácsony

Mindig ilyen karácsonyfára vágytam.  Egyébként pedig minden egyes lenti sétámnál hihetetlen örömet okoznak a lakások ablakaiban felgyulladó adventi izzók, égősorok, és egyáltalán: mindenféle apró díszítés, mellyel az ember felveszi a harcot a sötétség, a kilátástalanság ellen. Én tényleg mindennek tudok örülni: a mikulásvirágnak, néhány apró ezüst-arany-törtfehér gömbnek, a hazahurcolt sok toboznak, ahogy át-és átpakolászom őket, a Lidl-s […]

egy kép

Elmúlt hát  ez is. Az első  szülinap apa nélkül. Az első úgy, hogy nem kiabált be a telefonba, mikor anyával beszéltem, hogy “pusziiiiiiii!”…ép ésszel kibírni nem lehet, hát próbálok nem gondolni rá. Elmenekülök a városból, ne legyen családi ünneplés, mert a fogalom már úgysem azt jelenti, amit régen. Nincs torta, csak jelképes ajándékok, csöndben, minden […]

teli

Félig nyár, félig ősz van az országban, s leginkább ezt a határvonalat, kettősséget érzem én is. Félig még a nyárban, a múltban vagyok, megszokott érzéseimmel, kapaszkodnék az eltelt időbe, s félig már az őszre, a tanévre figyelek. Életemben először nem tudom, hogyan és miképp lesz az év, nem látom magam előtt a vezérvonalat, az irányt, […]

41.

Tegnap lett volna szüleim negyvenegyedik házassági évfordulója….mivel sosem ünnepelték igazán, én egészen mostanáig úgy tudtam, hogy ma azaz huszonharmadikán, anya névnapján van, s nem huszonkettedikén…Meg kellett volna ünnepelni legalább a tavalyit, a negyvenediket.  Durva ez. Nagyszüleim házasságuk ötvenedik évfordulóját is megérték, sőt nem is tudom, talán ötvennégyet is. Szüleim negyvenet.  Mi, lippivel augusztus kilencedikén ünnepeljük […]