tf

Két hete stresszelek azon, hogy milyen értékelést adtak rólam, akiknek ma kellene értesíteniük az eredményről. Persze, hogy nem látok semmit a felületen, igazából a helye sincs meg. Direkt rákérdeztem, hogy ha karácsonykor telik le a 15 nap, komoly-e, hogy aznap tudni fogom. Mire ennyit válaszoltak, hogy “kvázi karácsonyi ajándék” lesz. Reggel óta idegelem magam, nehezen […]

díj

Mióta tanítok – azaz immáron tizenhatodik éve – ez volt a legfárasztóbb tanévem. Néha tényleg úgy éreztem, hogy nem bírom tovább. A kilátástalanul sokáig tartó portfólióírás, az osztályfőnöki irgalmatlanul sok feladat, az állandóan változó bizonytalan jogi környezet felőrölte az erőmet. Az utóbbi másfél hónapban már szinte vigyázzállásban volt az elmém, ellazulni képtelen voltam,  így pihenni […]

hetedik és nyolcadik

Tegnap töltötte be a blog a hetedik évét, és lépett át a nyolcadikba, és én rendes, jó szokásom szerint megint elfelejtkeztem róla – így ez most pótolom. Remélem, még sokáig megmaradunk így, együtt.  A mai nap ismét felvágták a fogamat, ez immár a két és feledik hét, mióta ezzel kínlódok, és a tüszős mandullagyulladással együtt […]

púderrózsaszín

Nem megy azért olyan egyszerűen az év-és újrakezdés, mint gondoltam, olyannyira nem, hogy a hétvégére már a körülöttem forgó szobáig is eljutottam.  Nagyjából hétfő reggel, az évnyitó napján kezdődött az a fejfájás, amitől se jobbra, se balra nem tudtam fordítani a fejem, hányingerem volt, meg is fáztam kicsit, szombat reggelre pedig már olyan magas volt […]

perspektíva?

Valamikor a rendszerváltás után nem sokkal leszoktak a tanárok arról, hogy “Mit csináltam, merre jártam a nyáron?”- jellegű dolgozatot írassanak a diákokkal. Ekkora vált világossá, hogy a tanár és  diákjainak nyarai közé véglegesen szakadék ékelődött, melynek oka a szülők és a tanár eltérő jövedelmi helyzete és társadalmi státusza volt.  Holott addig tényleg irigyelt helyzetben voltak […]

A könnymutatványosok legendája

Ilyen regényt olvasok, és el vagyok andalodva egészen.  A regény jellemzője a baljós, szorongató, lázálomszerű atmoszféra, a véres, erőszakos események nagy száma.A regény egyik fő erénye a csodás elemek nagy mennyisége, a varázslatoknak és az irracionális eseményeknek a kifogyhatatlan bősége. A dolgok nem engedelmeskednek a fizikai törvényszerűségeknek: Jozef Bezdán egy alkalommal pl. egy olyan követ helyez […]

itthon

Most, hogy itthon vagyok, a falutévével szórakoztatom magam. Figyelemmel kísérem a gólyapár és kicsinyei sorsát, a közfoglalkoztatottak által művelt konyhakert fejlődését, és az imént végignéztem az évzárót.  Szürreális élmény volt látnom egykori tanáraimat, iskolámat, és szembesülni azzal, hogy milyen pici is valójában az a tornaterem, ahol nyolc éven keresztül minden nap sportoltam valamit.  Furcsa volt, […]

elnöki

Tavalyelőtt focistáknál, tavaly zenészeknél voltam érettségi elnök. Idén varrónőkhöz és divattervezőkhöz megyek. Jövőre talán a matrózok, vagy a rendőrök jönnek?

sorrend

A hétvége legnagyobb tanulsága az, hogy már megint meg kell tanulnom nem elolvasni hétvégenként a leveleket, sem felvenni a telefonokat, és úgy, általában meg kell tanulnom ismét hogyan lehet kikapcsolódni, nem osztályfőnöknek lenni, nem ügyeket intézni – csak úgy, lenni, és megtanulni végre pihenni.  Már megint gondjaim vannak a fontossági sorrendek felállításával. 

gr

Az osztályfőnökség kényszergrafománná teszi az embert, s ennek az a következménye, hogy a hobbiból való blogírásra már sem idő, sem kedv nem marad.  Kegyetlen. 

harmónia

Olyan szép, szeles és szeszélyes az idő ma, mintha nem is a tél közelegne, hanem az idő kereke ismét tavaszra fordulna. Ehhez illik az is, hogy ibolyaszörpöt kóstoltam, s közben friss, érett, illatos fügét majszoltam. Élveztem az egy órányi csöndet is, mely adódott, távolról zongoraszó szűrődött be, madarak rikoltoztak, s olyan nyugalom volt, hogy szívem […]