El ne felejtsem

08 feb 2017

…ideírni, hogy soha, de soha többé ne vágassam le a hajam! De, tényleg! Nem lehetek ennyire hülye.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

hajbaj

25 jún 2016

Azt hiszem, hogy soha többé nem vágatom le olyan rövidre a hajam, hogy ne tudjam összefogni. Maga a pokol ebben a kánikulában az épp ismét növesztendő, nyakamba hulló haj, amit nem lehet begumizni. Hogy lehettem ennyire hülye, hogy a két évig növesztett, és már huszonöt centis hajamat levágattam!

Tényleg mindenki a maga legnagyobb ellensége.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

hajas

01 aug 2014

Egyébként a problémáim, nyavalygásaim 90%-a abból adódik, hogy nem tudom összefogni a hajam, és megőrülök ettől, olyan melegem van. Sajnos, nem opció az sem, hogy kössem fel  egy kendővel (ezt teszem), vagy vágassam le rövidre, mert nem akarom.

A legnagyobb becsapás a hajak történetében a félhosszú. Legalább annyira hosszúnak meg kell hagyni, hogy copfozható legyen.

Mindegy, ezt is elrontottam ismét, senki sem szorított a fejemhez pisztolyt, hogy vágassam le – most csak a saját önfejűségemnek, rossz döntésemnek következményét viselem. Igen, sokadjára.
Ettől még szenvedhetek.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Mert túl gyakran kell fodrászhoz járni vele. S bármennyire is tündéri és kiváló kezű fodrásszal is futunk össze, nekem sajnos nem fér bele, (sem időben, sem anyagilag) hogy három hetenként utána igazíttassam a frizurámat. A rövid haj, az ugyanis nem mutat, ha már nő egy picit. Elveszti a formáját, a fazonját, itt lóg, ott lóg belőle, s akárhogy fésülöm, szárítom – nekem sosem fog úgy állni, mint amikor Zsuzsi fodrász szárítja be. 

Különösen fájdalmas a tarkórész, amelyet felborotváltattam, és ahol először csak borostás lett, majd most – a negyedik hónapban – elérte az egy centiméter hosszúságot…

Közben a haj többi része úgy kunkorodik, ahogy neki tetszik, és a sapka alatt úgy áll, mint a szalmakazal…ha épp nem lapul le. 

Reggelre mindig elalszom a hajamat, így iszonyatos mennyiségű hajlakk, hajhab, zselé fogy, hogy valahogyan kinézzen. 

Egy rövid hajjal sajnos én nem tudok sokat kezdeni. Nem lehet besütni, a kis csatok, hajráfok, díszek idiótává tesznek egy diák szemében, az alapfrizura pedig egy idő után unalmas. 

És sajnos, hiába minden ellenkező híresztelés, meg hogy a személyiség elviszi a rövid hajat – de, akkor sem nőies. 

Sajnos. 

Így, ha valaha az életben megnő még a hajam, én tényleg soha, de soha többé nem vágatom le se félhosszúra, se rövidre. 

(sátáni kacajokat kéretik nem hallatni) 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Legutóbbi hozzászólások
Archívum