évértékelő

2018, te mocsok. Röviden és tömören ennyit lehet elmondani erről az évről. És még mindig nincs vége. Ez volt az az év, amikor minden a feje tetejére állt, amikor mindenben megingott a hitem. Ennyit még sosem sírtam, és ennyire még sosem voltam magányos. Gyakorlatilag anyán kívül senkivel sem tudtam beszélni, elmondani azt a rengeteg fájdalmat, […]

Dolgok, amelyeket szeretnék

  Bruce Springsteen-t, Madonnát és Phil Collins-ot látni koncerten Az osztályommal táncolni a szalagavatón Line dance-t járni Lefutni egy szigetkört Ugróiskolázni anélkül, hogy szétszakadna a térdem Túrázni Kórusban énekelni Fellépni egy színdarabban Amerikába utazni Műsort vezetni Szinkronszínésznek lenni Hogy legyen hitem Célokat kitűzni és azokat komolyan venni Egy közösséghez tartozni Harcolni egy nemes ügyért

álmodj, királylány

Nincs szánalmasabb annál, mint amikor valaki királylánynak képzeli magát, aztán rájön, hogy ennek egyetlen ismérve, hogy egyedül, magányosan üldögél a toronyban, és azzal kell szembenéznie, hogy mindent, de mindent elrontott, és csak ő a felelős az egészért, és hátralévő életében mindig ott lesz ez a tudat. Ellenségek? Ugyan. Minek? Saját magamnak én vagyok a legnagyobb […]

miért?

Hetek óta nyálkás, párás, ködös az idő. Hetek óta küzdök az ismét kiújult izületi gyulladásokkal, azzal az érzéssel, mintha sorvadnának az izmaim és a gerincem, gyakorlatilag állandósult a hol gyengébb, hol erősebb fájdalom. Estére nagyon elfáradok. Kimaradt három hét gyógytornája is, amit tegnap igyekeztünk pótolni, kérésemre dupla órát csináltunk – ennek következtében már nem egy […]

2018

Az ünnepekben mindig az a legcsodálatosabb, amikor végre vissza lehet térni a hétköznapokhoz, felvenni a leejtett fonalakat, és a megállás, átgondolás után jobban folytatni a megkezdett dolgokat. Nekem bőven volt mit átgondolnom. Szavakkal azonban nem biztos, hogy pontosan vissza tudnám adni, elkenni, túl finomkodni pedig nem szeretném. Maradjunk abban, hogy egyszerűbb most nekem a számok […]

T2

Sikerült tegnap este pont a felénél bekapcsolódnom a Transpotting 2-be, épp láthattam Renton újabb nagy monológját. Örülök, hogy Danny Boyle nem rontotta el a folytatást, épp annyira él és  friss a film, mint a kultikus első. És akkor mától negyven napig eltűnök a közösségi oldalról – kíváncsi vagyok, hogy kinek tűnik majd fel.

kegyelmi állapot

Ülni a csodálatos őszi napfényben, új, frissen feltört diót majszolgatni, s közben tudni, hogy a többiek pár perces távolságban vannak csupán tőled, és mégsem vagy egyedül, hangjukat – ha befelé figyelsz – még hallod is, alakjuk épp csak eltűnt a kanyarban, s van értelme, célja a várakozásnak – varázslatos. Utatok együtt folytatódik tovább, a nyugalom […]

Megdöbbenéssel

…látom, hogy minden vidéken maradt egykori évfolyamtársam milyen pozíciókba került. Míg én azért harcolok, hogy egy gimiben kicsit nagyobb terem legyen egyéni elképzeléseim megvalósítására, addig ők egyetemi tanszékek, intézetek vezetői lettek. Mivel szinte mindenki Pestre jött, az üres álláshelyeket be kellett tölteni, és gyorsan lehetett haladni a ranglétrán. Én boldog lettem volna annó, ha vidéken […]

gerinces

Megszüntettem a párhuzamos levélcímeimet, már csak egy van. Kinyírtam az összes, használatban lévő határidőnaplómat, jegyzetfüzetemet, az azokban lévő összes listával – egy maradt csak. Nincs külön füzet ennek, külön füzet másnak. Végre kezdem úgy érezni, hogy ismét enyém az irányítás. Évtizedekig teljesen jól működtem csak az agyamra támaszkodva.Csak ez az utolsó öt év, amikor elkezdtem […]

Még

…akkor is rendkívül szomorú dolog arról hallani, hogy a volt osztályomból ketten is otthagyták az egyetemet, ha az ember lánya számít rá. Mert közben azért csak él a remény, hogy mégsem lesz igaza. De, most sajnos, igen. Szomorú.

új év – első fejezet

2017. Elkezdődött. Ilyenkor úgy illő, hogy az ember számvetést készítsen, rendszerezzen, fogadjon meg sok szép dolgot. Részemről ez nagyon is rendben van, tegnap már el is kezdtem. Vettem hozzá szép határidőnaplót, végigolvastam a blog tavalyi írásait, és kategóriánként helyes kis listákat készítettem. Összeírva az apróságokat,  mindig meglepődöm, hogy végül mennyi mindent csináltam. Januárban ilyenkor már […]

okos

A férjem ma egy nagyon egyszerű, már-már triviális igazságot osztott meg velem, és a lelkemre kötötte, hogy az érzelmileg nagy megingást előidéző helyzetekben mindenképpen próbáljam meg alkalmazni. Így hangzik: “Az életet csak úgy lehet túlélni, ha mindig te vagy a legokosabb.” Vagyis, amíg a tömeg üvölt, mi kivárunk, és addig stratégiát találunk ki. Nekem ez […]

továbbképzés

Most már verem a fejem a falba, hogy igent mondtam a holnap kezdődő továbbképzésre. Három nap, harminc óra, utána tesztírás, majd egy óravázlat elkészítése – sok púp a hátamra. Ráadásul a téma sem túlzottan izgalmas, pénzügyi ismeretek, a társadalomismerethez kell. Közben persze kellene ezerrel írni a portfóliót, és becsúszott egy másik szakmai megújító képzés is. […]

gyűlöl

Gyűlölöm a nyarat és a meleget. Gyűlölöm, hogy most amikor lenne időm mindenre, semmit sem tudok elintézni, várni kell és még el is várják, hogy jó képet vágjak az egészhez – hiszen van időm, szabadságon vagyok, én várhatok! Gyűlölöm ezt a forróságot, a pihenés nélküli éjszakákat, a lehúzott redőnyöket, a sötét szobákat, az egész napos […]

emberek

Kedvesnek lenni, de ténylegesen. Meghálálni, megszolgálni a sok kedves szót. Kapcsolatokat, igaziakat teremteni újra. Beszélgetéseket. Nem úgy elválni, hogy kényelmetlen legyen a legközelebbi találkozás. Emberi módon bánni a másikkal. Nem elvárni, hanem kiérdemelni. Tudni a másikról, hogy hol van, hogy van. Jókor ott lenni, ha kellek. Csak ennyit. Ezt szeretném.