mi lett hova?

17 ápr 2017

Ha már nem sikerült a húsvét előtti negyven napos böjt, akkor most megpróbálkozom a húsvét utánival. Június 3-án lesz unokaöcsém lagzija, addigra egy kicsit rendbe kellene szedni magam. A hosszabb táv az a nyár vége, a még hosszabb a karácsony, egyébként pedig élethosszig tervezek. Erős akarok lenni, hosszú hajú és igényesnek is látszó.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Naponta

22 Júl 2016

…megőrül a macskánk. Ilyenkor üti-veri a kutyát, kekeckedő módon eléje áll, vagy épp a nyomában lopódzik, és belecsimpaszkodik a kutya farkába, amikor az felugrik az ágyra. Sosem tudtam megérteni, hogy miért csinálja, hiszen máskor meg hozzábújik, sőt egész nap együtt alszanak. Ez egy kiváló metafora arra, hogy mennyire értelmezhetetlen számomra bizonyos emberek viselkedése. De, már egyre kevésbé vagyok kíváncsi arra, hogy mit miért tesznek úgy, ahogy – és ez jó hír, mert épül már a mentális kontroll, kezdek erősebb és függetlenebb lenni.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Már

19 Júl 2016

…kora reggel pörgő üzemmódban voltam, fél kilenckor már a Lukács újonnan megnyílt Galériájában néztem meg Diner Tamás fotókiállítását, ahol maga a mester is jelen volt, sőt még puszit is lehelt a karomra, mikor megkértem, hadd készíthessek róla egy fotót a plakátjával. Véletlen volt, és szép élmény. Kilenckor már a gyógytornásznál voltam, aki még masszázst is adott, mivel annyira feszesek az izmaim, és rettenetesen fáj egy ponton a derekam. Nagyon béna voltam, rettenetesen szégyellem magam, hogy így elhanyagoltam magam, mert iszonyat magasról épültem le. Voltak izmaim, kidolgozott karjaim, erős vállaim, és erős hátizmom. Most meg nem bírom magam kihúzni….De nem adom fel, visszaküzdöm magam oda, ahol már egyszer voltam.

Haza az új szuperhévvel jöttem, véletlenül ezt is elcsíptem. Mivel nem volt kedvem még itthon lenni, bementem megnézni a suliba az asztalt. Mivel tényleg üresek voltak a fiókjai, így minden akadályt elhárult az elől, hogy a birtokba vehessem. Végre van ismét normális asztalom, végre! Aztán kis virágos fóliával a sajátomat (immáron régi) befedtem, így kiváló lesz javító asztalnak, a kis szekrényébe pedig az üres lapok kerülnek.

Utána meg csak üldögéltem, és rendbe raktam a könyveim. Át a Csobánka téren olyan könnyűnek éreztem magam, mint már régen. Enyhe, de nem meleg idő volt, fújdogált egy kis szél, az emberek lassan sétáltak, bennem még dolgozott az endorfin a tesi után, még nem volt izomlázam – meg lehetett volna állítani az időt abban a pillanatban. A jó érzés még mindig tart, remélem, sokáig velem marad.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Tanárként

18 Júl 2016

….az a szívás, hogy tanév közben nem tudok szabadságot kivenni, hogy elintézzem az orvosi vagy hivatalos ügyeimet. Most, mikor rám szakad a nagy és szentséges nyári szünet, azért nem tudom elintézni őket, mert mindenki más most ment pihenni, így vagy nincs ügyfélfogadás, vagy szeptemberi-októberi időpontokat kapok a vizsgálatokra…

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

vár a Lukács

28 feb 2014

Voltam ma kontrollon, és a változtathatatlan dolgok mellett minden rendben van a gerincemmel.

A még jobb hír az, hogy három év kihagyás után újra kapok majd fürdőjegyet a nyárra, így idén ismét vár a Lukács!

Addig megnő a hajam is. Már most is nagyon várom!

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

asztma

10 feb 2014

Érdekes dolgot kérdezett múlt csütörtökön a háziorvos tőlem: “Mondja, nem volt Ön gyerekkorában asztmás?”

Megdöbbenve válaszoltam, hogy nem tudok róla, és hogy miért? “Mert az megmagyarázná azt, hogy miért kap el évente kétszer szinte napra pontosan ugyanakkor ilyen súlyos felső légúti fertőzéseket, annak ellenére, hogy rendszeresen szedi az immunerősítőket, és miért van szinte állandó bronchitisze.”

Hazatérve próbáltuk összerakni a mozaikokat, a nem állandó jelleggel, de azért évente kétszer a száraz köhögésre, nehézlégzésre  rendszeresen kapott hörgőtágító spréket, ennek következményeként a sok váladékot, az állandó tüdőgyulladásokat, illetve azt, amikor az első pillanatra megoldhatatlannak látszó helyzetre úgy reagálok, hogy nem kapok levegőt, valamint azt is, hogy sokszor érzem úgy, hogy elfogy körülöttem a levegő, az indokolatlan köhögési rohamokat, és ….. lehet, hogy volt egy enyhébb lefolyású asztmám, ami viszont, mivel vidéki, jó levegőjű környezeteben nőttem fel, sokat mozogtam – nem vált krónikussá, csak időlegesen jelentkezett, és ennek a következményei kísértenek ma is.

Kicsit megijeszt ez, de azért hálás vagyok a doktornőnek, hogy erre rákérdezett. Meg azért is, mert van ellenszer a mozgás, sokat levegőn levés mellett is, méghozzá a broncho-waxom kúra felnőtteknek, amely minden év augusztusától novemberig tart.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

nyomor

17 nov 2013

Szeptemberben többször fáztam meg, de nem foglalkoztam vele, mentem továbbra is minden nap és általában valamelyik hétvégi napon is dolgozni. Különben is intézni kellett az örökösödési átírást, az autó, utánfutó eladását, a biztosítások megkötését, majd felszámolását az eladás után, így nem volt lehetőségem kipihenni a betegséget. 

Október első munkanapján még elvittem a gyerekeket színházba, de másnap már magas lázzal, erős fájdalmakkal ébredtem; a diagnózis szerint tüszős mandulagyulladással, és teljes felső légúti fertőzéssel. 

Amit nem vett észre a doktornő, az egy arcüreggyulladás volt, amelyről begyulladt a fogaimat tartó csonthártya, s így az egyik fognál teljes fogbél elhalást váltott ki. 

Hiába gyökérkezelték a fogat, nem szűnt a fájdalom, mivel csak a harmadik röntgennel sikerült kimutatni azt, hogy a csonthártya is gyulladásban van, ezért nem tud gyógyulni – azonban addigra eltelt három hét irgalmatlan fájdalmakban, és fájdalomcsillapítót szedve. Mondtam a dokiknak, (tanulva az előző esetekből) hogy nem úszom meg soha széles spektrumú antibiotikum nélkül, mivel nem átlagember érzékenységű fogaim vannak, de megint nem hittek nekem.

A doki elsőre rosszul lett, amikor meglátta, hogy mekkora foggyökeret kellene kezelnie, ami ráadásul össze-vissza tekeredik….szó volt közben már fogműtétről is, aminek még a gondolatától is rosszul lettem, mivel emlékeztem, hogy mit csináltak velem kilenc évvel ezelőtt, a majd három órás műtétre, az azt követő kék-zöld-lila, felpuffadt vízi hulla arcra, és végül a varratkiszedés sokkoló élményére….

Végül elkerültem a műtétet, s közel másfél hónappal a fog feltárása után bekerült a próbatömés is, és ha minden igaz, akkor kedden végre végleges is kerül bele. 

Azonban ennyi  (két hónapnyi) szenvedés, antibiotikum, és egyéb gyógyszerszedés után annyira könnyen elkapok minden vírust, és olyan könnyen lever a lábamról, hogy szerdán már az iskolában, az órán lettem rosszul, egy, a hetedikesektől elkapott gyors lefolyású, magas lázas calici-szerű vírustól, amely másnapra nyomtalanul távozik. Kiújult a laktóz érzékenységem is, képtelen vagyok tejet inni, pici tejet tölteni a kávéba, felgőzölni mézzel, hogy melange-ot igyak, mert fél perc múlva a wc-ben kötök ki ismét. 

Sajnos nem vehettem vissza a munkából, így továbbra is tartom a tehetséggondozást, az érettségi felkészítést, készülünk két színdarabbal hétvégenként, és minden egyéb más kutyafüle is van persze a suliban – de, sajnos csak annyi vágyam van minden nap, hogy végre ágyban lehessek, ami mondjuk a lippivel is nagy kitolás….

Hullámzóan jobb egészségi állapotomban próbálok azért erőt venni magamon, így eljutottunk kétszer színházba, meg orchideakiállításra is, de ahhoz képest, amit terveztünk, ez nem sok.

Szedek napi 2000mg c-vitamint, ca-mg-zn tablettát és pezsgőtablettát, Merz-drazsét, das gesunde plus tőzegáfonyát, de semmi javulást sem tapasztalok az állapotomban. 

Nem jutok ki a szabadba, mert hétvégenként általában benn próbálunk. 

El vagyok keseredve némileg, és már előre rettegek a keddi fogászattól….

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Legutóbbi hozzászólások
Archívum