marlenblog

papucs orrán pamutbojt

Search results

18 március
0Comments

rossz nap

Vannak olyan napok, amikor semmi különös sem történik, mégis minden olyan rossznak tűnik. Na, ez egy ilyen nap. Hideg van, de nagyon, fáj a csipőízület, de rettenetesen, és úgy érzem, hogy semmit sem tudok, és így kellene döntéseket meghoznom, melyek az elkövetkezendő éveimet – de talán az egész hátralévő életemet – meghatározzák.
Miért nem lehet ez egyszerűbb?

08 január
2hozzászólás

ömlik a hó

Ömlik a hó! Reggel óta, kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de most épp teljes erőből nekikezdett ismét. Hálistennek úgy tűnik, hogy mégsem kell a legrosszabbra számítanunk, az Univerzum ebből az esetből visszavonulót fújt. (Pesszimista énem mondatja velem, hogy valahol valami más nagyon készülődik, de remélem, hogy  nem lesz igazam.)
Sajnos, a fogyókúra továbbra sem működik, az életmód-váltás is zökkenőmentesen.Nagy ötletem viszont van: középkorúak amatőr színtársulatát szeretném létrehozni. Stabil próbahelyszín már van.

Ráadásul egy idénre kitalált karácsonyi ajándékot már sikerült megszereznem.

Essen még sok hó, hogy reggel ne lehessen menni dolgozni. 300 méterre lakom a munkahelyemtől, így ez nem lesz opció.

23 december
0Comments

lányok, lányok

….csak el ne higgyétek, hogy a külső nem számít. Csak az számít igazán. Ez alapján ítélik meg a személyiségeteket, választanak a diákok szalagtűzéshez például, és erről beszélnek az ismerősök, ismeretlenek.

“Hogy meghízott, hogy elhagyta magát!”

Ja, az okaira senki sem kíváncsi.

11 december
0Comments

Dolgok, amelyeket szeretnék

 
  1. Bruce Springsteen-t, Madonnát és Phil Collins-ot látni koncerten
  2. Az osztályommal táncolni a szalagavatón
  3. Line dance-t járni
  4. Lefutni egy szigetkört
  5. Ugróiskolázni anélkül, hogy szétszakadna a térdem
  6. Túrázni
  7. Kórusban énekelni
  8. Fellépni egy színdarabban
  9. Amerikába utazni
  10. Műsort vezetni
  11. Szinkronszínésznek lenni
  12. Hogy legyen hitem
  13. Célokat kitűzni és azokat komolyan venni
  14. Egy közösséghez tartozni
  15. Harcolni egy nemes ügyért
06 április
0Comments

Hogyan zavarj össze végképp egy cicát?

Előbb tegyél ki egy új dobozt, majd mellé egy új szatyrot. A cica előbb a dobozba megy, majd felfedezi a szatyrot. Átmászik hát. Aztán megint vissza a dobozba. Ezt még megismétli párszor, majd feladja. Rájön, hogy nem lehet egyszerre két helyen, és kiül az ablakba nézelődni. 😀

17 március
2hozzászólás

fagyott eső, ónos eső

Fogalmam sincs, hogy mi köztük a különbség, de előbb a térképre pillantva azt láttam, hogy Taktaharkányban szakad a hó és közben villámlik. Ehhez képest a fentebbi dolog nem is lényeges.

Na, itt vagyok megint. Lassan vége a négy napnak, és sehol sem voltam. A háromból kettőt görcsökben fetrengve töltöttem, épp ideje lenne holnap egy kicsit lazítani. Természetesen mindennap dolgoztam, a rengeteg javítanivalót mára nullára csökkentettem. Ez is megvan. Nagyon sok mindent kellett volna megterveznem, de hagyom a fenébe.

Holnap nagyapám nevenapja, most nem lesz a sírján virág. Hídvégen már 22 cm a hó, és hófúvás van.

Imádkozom, hogy Samu kutyánk, a maga tizennyolc évével megérje kinn a teraszon a holnapot, és a tavaszt.

Tavasz, hol késel már? Meg kellene oldanod a dolgokat

Visszatértem. Elég volt a papírból, a kulcsszavakból. Írni akarok.

22 január
3hozzászólás

ki és mikor?

Ahogy ott álltam a hidegben, a sötét parkban pufidzsekiben, bakancsban, vastag sapka-sál kombóban, hirtelen belém hasított, hogy mikor és miért tettem ezt magammal? És hogy azonos vagyok-e még egykori önmagammal, vissza tudok-e térni hozzá, akit annyira szerettem? Mert ezt a mostani énemet egyenesen gyűlölöm.

22 január
0Comments

álmodj, királylány

Nincs szánalmasabb annál, mint amikor valaki királylánynak képzeli magát, aztán rájön, hogy ennek egyetlen ismérve, hogy egyedül, magányosan üldögél a toronyban, és azzal kell szembenéznie, hogy mindent, de mindent elrontott, és csak ő a felelős az egészért, és hátralévő életében mindig ott lesz ez a tudat. Ellenségek? Ugyan. Minek? Saját magamnak én vagyok a legnagyobb ellensége.

28 december
0Comments

hó vége

Mindig szívből gyűlöltem a hóvégéket és az ünnepeket.

Minden rossz ekkor éri az embert. Az egész éves feszültség ilyenkor csapódik le, semmit sem lehet intézni, és mikor máskor törne szét az autó felfüggesztése, ha nem hó végén, amikor túl vagyunk egy monstre egy hónapos pénzköltésen, és mindenki a következő havi fizetést várja?
Ja, és senki sem dolgozik.

El vagyok keseredve.

24 október
0Comments

van egy ország

rajtam is múlt/ rajtam múlt /tegnap kezdődött a múlt/ elkezdődött vége van/ borzalom és béke van/ semmi ágán lógó flakon

09 október
0Comments

kegyelmi állapot

Ülni a csodálatos őszi napfényben, új, frissen feltört diót majszolgatni, s közben tudni, hogy a többiek pár perces távolságban vannak csupán tőled, és mégsem vagy egyedül, hangjukat – ha befelé figyelsz – még hallod is, alakjuk épp csak eltűnt a kanyarban, s van értelme, célja a várakozásnak – varázslatos. Utatok együtt folytatódik tovább, a nyugalom még sokáig elkísér.

24 augusztus
0Comments

ma negyvenkét éves lettem

42!
“– Az Élet, a Mindenség Meg Minden… – mondta Bölcs Elme.
– Tehát?…
– A Válasz… – mondta Bölcs Elme, és megállt.
– Igen?…
– A Válasz…
– Igen???…
– Negyvenkettő – mondta Bölcs Elme végtelen méltósággal és hidegvérrel.”

Nagyon boldog új évet kívánok magamnak! 🙂

20 augusztus
0Comments

nyaralási feljegyzések 4.

A szállodában minden reggel “azállamtitkárúr” mellett reggeliztünk, és minden reggel felidegesített. Csak a pénzről és  a kapcsolatairól volt szó, a Torgyán zsebbarátról, a privatizációs ügyletekről, és a velük lévő fiaik pénzügyi helyzetéről. Mennyijük van a külföldi magánnyugdíj-pénztárban, hogyan kellene zsíros megrendelésekhez jutni.

Közben a felesége pedig készítette a szendvicseket napközbenre. Szépen becsomagolta szalvétába, és be a táskába.

Móricz óta nem sokat változott a világ.

19 augusztus
0Comments

nyaralási feljegyzések 3.

Az pedig, hogy a továbbiakban én bármikor is vacsorahelyet keressek – elképzelhetetlen. Mindig rosszat választok, szar kajákat drágán, miközben van nekem egy férjem, akinek ez a kisujjában van – válasszon ő. Mikor hétfő este a pizzériában kihozták a majdnem mirelite pizzákat, közel álltam ahhoz, hogy elsírjam magam. Két napig voltam beteg utána, annyira fájt a gyomrom, majd még egy jó kis epegörcsöt is sikerült beszednem vele.

De, miután ezt mindketten megértettük, a zánkai Neked főztem mindent jóvá tett, és elfeledtette melléfogásaimat. Életem egyik legjobb helye volt.

19 augusztus
0Comments

nyaralási feljegyzések 2.

Vannak új sarokköveim. Az, hogy a bizsugyűjteményemnek mennie kell, például ilyen.

Ha egy hetet kibírtam egy fülbevalóval, nyaklánccal és gyűrűvel, akkor tényleg felesleges két fióknyi bizsut rakosgatnom, hogy “minden szettemhez legyen egy megfelelő színű”. Áhh!

19 augusztus
0Comments

nyaralási feljegyzések

Jövőre semmiképpen sem megyünk wellness szállodába. Egyszerűen nem éri meg ennyi pénzt kiadni érte.

A wellness szolgáltatásokat szinte sosem vesszük igénybe, mert csalódás már az első pillanatban. A 27-28 fokos medence csak 23-24 fokos, a jakuzziban ugyanez a víz, így üldögélni nem lehet benne. A medence korlátja mozog, az első pillanatban elfordul, beleverem a térdem, szinte kiugrik a helyéről. Szaunát a kánikulában biztosan nem használunk, a masszázst pedig nem merem igénybe menni az elmozdult csigolyákkal. Az egyik helyen annyira hozzá nem értő hölgy volt, hogy csak bajt okozott, alig győztem helyrehozni.

A reggeli bőséges és sokféle ugyan, de ha kiszámoljuk, hogy gyakorlatilag három tojás – aminél többet úgysem bírunk megenni – mennyibe kerül….hát….akármelyik kiváló reggelizőhelyen bőségesen megkajálunk belőle. Ráadásul elég gáz, hogy a megsütött csokis kuglófot egészen addig tálalják fel, amíg hétfőtől péntekig el nem fogy. Ennyi pénzért férjen már bele, hogy két naponta friss legyen az asztalon!

Vacsorát sosem kérünk mióta az egyik helyen négy napig ugyanazt a cuccot variálták esténként hol rizzsel, hol tésztával, hol salátával…Részemről egyébként sem bírok már este főtt kaját enni, max. egészen kivételes esetekben, de ahhoz is lippinek kell főznie.

Fürdőszoba. Egyszerűen a két rétegű wc-papír ultragáz egy napi 20-25 ezer forintba kerülő szoba esetén. Mint ahogy az is, hogy reggelizésről visszatérve már ott vannak a takarítók a szobában, és kiküldenek. Hogy fáradjunk vissza pár perc múlva! Tíz óra előtt be sem kopogtathatnának, amíg  tart a reggeliztetés!

Nos, az ilyenek miatt nem ilyen szállodába menni. Egyszerűen arra, hogy megreggelizzünk, majd este kilenc körül hazatérjünk, tökéletesen felesleges.

Folyt. köv.

13 május
2hozzászólás

napi morgós

Már rohadtul unom, hogy gyakorlatilag dec. 20. óta a lakásban dekkolok, hol az extrém hideg, hol a rengeteg hó, hol az állandóan szakadó eső miatt…kipusztult az első kör balkonnövényzet, mert a hirtelen bekövetkező mínuszok miatt a lakásban, az ablakpárkányon, a radiátor fölött kellett tartani két hétig, és azt nem bírta. A mostani második kör pedig az eső miatt fog kirohadni. Májusi eső aranyat ér. Azt, persze.

12 május
1Comment

Elegem van

Mivel senki sem olvas már, így eljött az ideje, hogy ténylegesen nyafogásra használjam a blogot. Az életben mindenki menekül a siránkozó emberektől, így legalább itt, magamnak, elsírom minden bánatom. Rettenetesen elegem van tehát az alábbiakból. A magukat szórakozott zseniknek tartó emberekből, akik megbeszélnek valamit, amit persze te komolyan veszel, majd fél perc múlva már másokkal beszélik meg ugyanazt, majd a végén elnézést sem kérnek, csak megvonják a vállukat. Csak egyszer járjanak úgy, mint velem számtalanszor megtették! A “szabad szellemekből” – tőlük egyszerűen hányok. Ők azok, akik a művészlelkek, akik leülnek magukkal megbeszélni egy problémát, és a döntésük előtt hetekig malmoznak. Végül döntésképtelenségre hivatkozva rád bízzák az egészet, majd téged hibáztatnak, ha nem úgy döntesz, ahogyan ők szerették volna, ha teszed. Közben persze azért lelkileg presszionálnak is. Abból, hogy lehetsz te akármilyen jó tanár, csak egy magyartanár vagy. Nem érhetsz fel egy bioszossal, egy kémiással főleg nem, de a matekosak mindig lenyomnak. Ha szakkört, faktot kell választani, akármennyi versenyt is nyertél meg a diákokkal, biztosan matekot, bioszt, kémiát választanak helyetted. Természetesen vannak olyanok, akik ezt a helyzeti, társadalmi előnyt maximálisan kihasználva folyton éreztetik veled, hogy te csak másodrendű tanár vagy. Tényleg, minek tanulnak még irodalmat, nyelvet a diákok?! Hogy egyre messzebb kerülök a fentebbiek miatt attól a képtől, amit magamról gondolok, és nem bírom megfordítani a folyamatot, csak kesergek, és egyre dühösebb vagyok!

17 április
1Comment

mi lett hova?

Ha már nem sikerült a húsvét előtti negyven napos böjt, akkor most megpróbálkozom a húsvét utánival. Június 3-án lesz unokaöcsém lagzija, addigra egy kicsit rendbe kellene szedni magam. A hosszabb táv az a nyár vége, a még hosszabb a karácsony, egyébként pedig élethosszig tervezek. Erős akarok lenni, hosszú hajú és igényesnek is látszó.

15 április
0Comments

sed non est pax

Mindig azt gondoltam, komolyan hittem, hogy a Húsvét az én igazi ünnepem, mivel minden kelléke adott a boldogsághoz. Bár sosem sikerült még betartanom a Vízkereszttől Hamvazószerdán át a Nagyböjtig tartó szigorú szabályokat, de abban is biztos voltam, hogy egyszer majd sikerül. Nos, ebben az évben a feltámadás és a várakozás boldogsága is elmaradt. Továbbra sincs béke, pedig egész életemben csak a nyugalmat vágytam, és már egyre jobban tudom, hogy nekem ez nem adatik meg.

09 április
1Comment

bölcsész nyanya

Sokat elmond  természetemről az, amilyen szemüveget és táskát vásároltam legutóbb. Mind a kettő elég nagy befektetés, hosszabb időre elkíséri az ember lányát. Mégis, a szemüveget – ha őszinte akarok lenni – azért vettem meg, mert fellázadtam az eladó ellen, aki megpróbált lebeszélni róla, (beszólt)hogy “nyanyás”. A táskára pedig a férjem mondta, hogy egyszerűen nem érti, miért tetszik nekem, mivel sosem voltak ilyen dolgaim, hiszen “bölcsészes”. Az erről való tegnap esti beszélgetéskor döbbentem rá több dologra is.  Az első, hogy döntéseim milyen gyerekesek, milyen érzelmi alapúak, milyen ingatag lábakon állnak, a második, hogy mennyire nem tűröm még a legjobb szándékú kritikát sem, és mennyire nem fogadom el mások igazságát. A harmadik, hogy mennyire reménytelenül bölcsész és nyanyás lettem. Azt gondoltam, hogy a szürkeségbe burkolózás, az észrevehetetlenség, a zsírpárnák, a rövidre vágott haj megkímélnek engem mindentől,  ami fájdalmas és szomorú az életben – kis naiv! Csak azt értem el vele, hogy innen még nehezebb visszakecmeregni a felszínre, hogy látva lássanak! Ti ne kövessétek el ezt a hibát, akarjatok nők lenni, akarjatok veszélyesen, spontánul, szabadon élni, hagyjátok el mielőbb a komfortzónát!

02 április
0Comments

ember és nő

Mikor összezavarodik a világ körülöttünk, személyes tereink, sokszor kipróbált idődimenzióink hirtelen fölborulnak, akkor mindig megpróbálunk belekapaszkodni valami biztosba. Ha épp ez az, ami akadályba ütközik, akkor pedig legalább az árvízi sodrásban lévő tartópilléreket markoljuk még szorosan. Ha minden összedől, akkor az életerősebbek elkezdenek ismét építkezni, a gyengébbje pedig elhullik. Magamat az utóbbiakba sorolom, de most még küzdök, és próbálok cölöpöket leverni, fogalmakat tisztázni. Így teszek az ember és nő fogalmával is. Szándékolt a megkülönböztetés, miből az ember halmazában egy részhalmaz a nő, ergó értelmezésemben  a kettő nem megy egymás nélkül. (folyt.)

26 március
0Comments

“élni is a csak a szeretet éghajlata alatt lehet”

Tegnap konferencián voltam, ami az emelt szintű érettségire készített volna fel minket, tanárokat, illetve segítenie kellett volna egy kicsit abban, hogy az új típusú érettségi szerint hogyan is kellene felépíteni a tételeket. Elöljáróban annyit, hogy ezt a célját nem sikerült megvalósítania – de, azért volt haszna is, természetesen. Annak ellenére, hogy ma alig bírtam járni, mivel elmozdult csigolyákkal kellett gyakorlatilag derékszögben görnyedni egy levegőtlen, és rettenetesen zsúfolt teremben, két óránként negyed órás szünetekkel, most mégis úgy érzem, hogy a Fűzfa Balázs-előadás, “performance” rengeteget adott. Egyébként is szeretem őt, akkor figyeltem fel rá, mikor megírta tanulmányát a magyartanárképzés összeomlásáról, s már tizenöt évvel ezelőtt vázolta azokat a problémákat, amelyekkel a magyartanítás jelenleg foglalkozik. Van, akit idegesít, de én szeretem benne a szenvedélyét, hogy úgy akar tanítani, hogy közben szórakoztat is. Sosem arisztokratikus sznobsággal, hanem alázattal közelít a témához, és próbál meg belőle a legtöbbet kihozni. Mondjuk, könnyű dolga van, mivel az Iskola a határon-t kutatja, ami hálás téma és fontos könyv, és ezzel még semmit sem mondtam róla. Szóval, miközben elvarázsolt megint, kaptunk egy részválaszt a “miért tanítunk még mindig irodalmat?”- tárgykörében. “A mi munkánk ott kezdődik, ahol véget ér a 2X2 igazsága. Bárhol lehet a 2X2=4, de az irodalomban minden és annak az ellentettje is igaz egyszerre, így a 2X2 lehet bármennyi – és ez a szép benne. ” Vagyis a referencialitás és a regénybeli világ az sosem fedi egymást. S, hogy megint nem felejtett el emlékeztetni arra, hogy Ottlik már régen megírta, hogy “élni is a csak a szeretet éghajlata alatt lehet”. S, hogy milyen szép a “láttam érdes követ horzsoló alkonyi napfényt”. Mert erre csak az irodalom képes.

 

08 február
0Comments

El ne felejtsem

…ideírni, hogy soha, de soha többé ne vágassam le a hajam! De, tényleg! Nem lehetek ennyire hülye.

31 január
0Comments

Úgy vagyok

…ezzel a januárral is, mint a nem kívánatos vendéggel: addig nem vagyok biztos benne, hogy elment, amíg ki nem kísértem, és rá nem fordítottam sietősen a zárat.

(Azért még így utoljára egy kiadós havazásnak és ónos esőnek  kellett esnie.)