ki és mikor?

Ahogy ott álltam a hidegben, a sötét parkban pufidzsekiben, bakancsban, vastag sapka-sál kombóban, hirtelen belém hasított, hogy mikor és miért tettem ezt magammal? És hogy azonos vagyok-e még egykori önmagammal, vissza tudok-e térni hozzá, akit annyira szerettem? Mert ezt a mostani énemet egyenesen gyűlölöm.

álmodj, királylány

Nincs szánalmasabb annál, mint amikor valaki királylánynak képzeli magát, aztán rájön, hogy ennek egyetlen ismérve, hogy egyedül, magányosan üldögél a toronyban, és azzal kell szembenéznie, hogy mindent, de mindent elrontott, és csak ő a felelős az egészért, és hátralévő életében mindig ott lesz ez a tudat. Ellenségek? Ugyan. Minek? Saját magamnak én vagyok a legnagyobb […]