gyémántcsiszoló

17 ápr 2016

Férjemmel  bevásárolunk az Aldiban. Meglátok egy furcsa dobozt, ráírva: gyémántcsiszoló. Reflexből kérdezem tőle: “Szerinted ki az a hülye, aki gyémántokat tart és csiszolgat otthon?!”
Férj: ………..
Azért utána elmagyarázta, hogy mire használják. 🙂

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

kapszula-gardrób

17 ápr 2016

Ma reggel a szekrény előtt álldogálva és azon filózva, hogy vajon mit is vehetnék fel, mivel a ruháim nagy része épp száradt – rájöttem, hogy a kapszulagardróbot azok találták fel, akik egyik szállodából ingáznak a másikba, és gyakorlatilag mindig tök ugyanazokat a ruhákat kell, hogy viseljék. Hétköznapi nő életére lefordítva: alig maradt ruhám ennek kialakításával, “így nincs egy rongyom, amit felvehetek!

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

történések

17 ápr 2016

Amíg  a napok így elsodortak a valódi, lényeges történesektől: a férjemnek név-és születésnapja volt, tartottunk fogadóórát, vendégül láttuk Háy Jánost a költészet napján, lezajlott egy újabb csodálatos Zenei gála, amelynek a végén megszületett a csoda, sztrájkoltam életemben először, melytől olyan izgatott voltam, hogy aludni is alig bírtam, és megnyíltak újra a boltok – végre! Már tegnap érezni lehetett, hogy sokkal nyugodtabbak az emberek, nem volt zombiapokalipszis, délután is volt friss zöldség – ez is szabadság. Hogy semmi módon ne korlátozzanak.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

méhes

17 ápr 2016

A napok továbbra sem egyszerűek, és egyre inkább bonyolódnak. Bankváltás közben vagyunk, erre letilt minket a még jelenlegi számlavezető bank egy netes tranzakció miatt. Hiába  hívom fel, hogy mi kezdeményeztük az átutalást, ők akkor is letiltanak, azonnal levonják a 12 ezer forintos kártyatiltási díjat, és hiába mondjuk, hogy nem kérünk kártyapótlást, mert otthagyjuk őket, 10 percen belül érkezik az sms a két kártyapótlási tranzakció pénzösszegének levonásáért. Több ezer forintot költök velük telefonbeszélgetésre, minden beszélgetéskor épp az ellenkezőjét mondják annak, amit előtte. Hiába vagyunk társtulajdonosok, egyikünk sem intézkedhet a másik nélkül, még meghatalmazással sem. Annak idején azt ígérték, hogy mindent el tudunk intézni, ha a másik bemutatja a meghatalmazást. Most, hogy levonták a díjat, újabb 120 napot kellene várni, amíg visszautalják az összeget. Addig persze menne még négy hónap folyószámlavezetési-díj nekik, közben kitalálnának még egy-két újabb kártyatiltást….anyátokat. A májusi fizuk már a másik bankhoz mennek, és mindent, egészség-és nyugdíjpénztárt is ott indítunk el, ezt a régi számlát pedig még négy hónapig fenntartjuk, de a kártyákat leadjuk, és csak a minimális 400ft-os számlavezetést kérjük. Prémium ügyfelek vagyunk, és így bánnak velünk. Maradjanak csak magukra. A panaszainkat kivizsgálták, egyiket sem tartották jogosnak, ha nem értek egyet, forduljak a felügyeleti szervekhez és pereljem be őket…Persze.

Mindezt a letiltást sikerült akkor eljátszani, mikor Pöttyösön életmentő műtétet kellett végrehajtani, és épp a kórházban kellett volna fizetnie a férjemnek. Szegény, zokogva hívott, hogy ott áll a letiltott kártyával és nem fér hozzá a saját számlánkhoz…Sosem bocsátom meg nekik….

Drága kutyánkat teljesen kipakolták, méhgyulladással került kórházba, másfél kilót szedtek ki belőle. Napokig nem evett, elvesztette az önbizalmát, rettegett az egyedülléttől – mostanra kezd normalizálódni a helyzet, holnap varratkiszedés, gondolom, nagyon meg fogja viselni ismét….

Minden nap tablóztunk, az osztállyal kapcsolatos utolsó rengeteg tennivaló közepette telnek a napok. Már mindenki nagyon várja, hogy végre vége legyen, és jöjjön egy cezúra, hogy aztán soha többé ne folytatódjon ugyanúgy már semmi – legalább is a diákoknak.

 

 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

április bolondja

01 ápr 2016

Keményen megdolgozott minket ez a március. Amint visszakaptuk a pénzünket, bedobott a Vízművek egy 3,6 millió forintról szóló számlát a postaládánkba, amelyhez egy elnézést kérő levelet is mellékeltek a ténylegesen fizetendő 10ezer forintról, hogy ne ájuljunk el azonnal, csak traumát kapjunk. Az történt, hogy az általunk lejelentett 6 köbméter vizet sikerült 6000 köbméternek lekönyvelni. Remélem, senkinek sem kell átélnie ilyen pillanatokat.

Aztán a férjem lett olyan beteg, hogy napokig volt magas láza, priznicelni is kellett. Egyszer jutottunk el kirándulni tavaly óta, mire hazaértünk, már 39 fokos láza volt. Nem megy ez a pihenés, nyaralás dolog nekünk – úgy tűnik a mi világunk a dolgos hétköznapok világa. Pedig nagyon kellene a pihenő.

A hónap végére a férjem még állást is váltott – visszament a régi cégéhez. Várjuk, hogy kifizessék.

Ma már április van, és bízom benne, hogy ez jobb hónap lesz.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Legutóbbi hozzászólások
Archívum