mint a jácint illata

Jutott tehát bőven nekem ebben az évben is önismereti kurzus, tett fel az élet kérdéseket, bőven vetett elém akadályokat, és azt vettem észre  magamon, hogy mintha még mindig nem akartam volna tanulni belőlük, és rendre ugyanazokat a hibákat követtem el, ugyanazokat a köröket futottam – és már nagyon untam! De az is nagy szó, hogy már felismertem őket, hiszen ez már a kontroll felé tett lépéseket jelentette.

Ekkor  – a legsötétebb pillanataimban – próbáltam felidézni életem legboldogabb időszakát, és rá kellett jönnöm, hogy ellentétben más emberekkel én akkor voltam az, amikor a legerősebb volt bennem a kontroll. Valahányszor mikor elengedtem magam érzelmileg, azonnal viharok sodortak el, melyek rendesen megtéptek, és fizikai-testi értelemben is elmosódtak a körvonalaim. Vissza kell tehát térni a kontrollhoz, és nekem szabni meg a határokat. Igen, erről a határhúzásról fog szólni 2016. El kell szakadnom az olyan “függőségeimtől”, amelyek nem visznek sehová, de cserébe megbetegítenek. De, ezt is úgy, mint a fogyókúrát: egészséges arányokban. Nem akarok semmiről sem lemondani teljesen, mert sosem tudhatom, hogy melyik oldala fog legjobban fejlődnie az életemnek.

Most három hónapra tervezek még csak. Azon belül is az első hónap a legkritikusabb, a január 29-i szalagavatóval ér véget. A második hónap is húzós lesz, de a harmadik most innen nézve, reménnyel telve, már szebbnek ígérkezik. A jácint finom illatát érzem írás közben, mely decensen áll íróasztalom közepén, és felidézi bennem a tavaszt. Nagyon várom. Tudom, hogy akkorra már sokkal tudatosabb, és ezzel együtt sokkal boldogabb is leszek.

Mindenkinek a legjobbakat kívánom 2016-ra! Köszönöm, hogy velem tartotok ezen a szellemi utazáson, mert társak nélkül elvesznék.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.