11.30

Ég az első gyertya már az adventi koszorún. Mondtam a férjemnek, hogy olvasson fel valami szép verset, de azt válaszolta, hogy az ő művészete a gasztronómia. Ami azt illeti, ma is elkápráztatott vele. Csicsókakrémleves sütőtök steakkel és chorizo chipsszel, kacsaragu leveles tésztában – ezeket főzte ma, és volt előétel is, így nekem csak a süti […]

11.29.

Az influenza elleni védőoltás bedagadt, és le akar a karom szakadni tőle, azt érzem. Kérdeztem a többieket, de csak ketten jelezték, hogy éreznek valami minimális fájdalmat. Fura. Én két napja vizesruházom, plusz kenem izomlazítóval, mégis lüktet, és emelni, kinyújtani alig bírom. Nem tudom, mitől van ez. Közben túl egy újabb szülői bálon, ebben a hónapban […]

11. 27.

Most kezd nagyon elegem lenni ebből a tanévből. Ilyen korán még sosem érkezett el az állapot, de a lassan minden hétvégémet benn töltöm, vagy a gép előtt ülök suliügyben- állapot kezdi nagyon megviselni egyébként sem tökéletes kommunikációmat a kedves kollégákkal. Egyszerűen túl sokat vagyunk együtt. Ami még nem lenne baj, de mindig olyan szituációkban, amelyek […]

11.25.

Az olyan embereket, akik mellől kihal mindenki, majd a sorozatos tragédiák után megveregetik a vállukat, hogy “ezt is túléltem valahogy” – már minősíteni sem tudom. Pedig nem ártana elgondolkodniuk, miért fordul elő annyi deviancia körülöttük, ami egy országnak is becsületére válna.

11. 24.

A tanulság az, hogy aki elsőre nem szimpatikus az embernek, azt hiába próbálja megkedvelni – nem fog menni. Én hiszek  a két ember közötti kémiában, és abban, hogy az ellentétek nem vonzzák, hanem igen is mindig taszítják az egymást. És azt is megérzem mindig, hogy ki fogja elsőként feladni, ki nem való vezetőnek, még akkor […]

11.24.

Azt hiszem, most kell hálát rebegnem és nagy köszönetet mondanom azért, hogy nem vagyok semmilyen ételre, italra, illatra vagy éppen fémre allergiás. Az ember mindent természetesnek vesz egészen addig, amíg valami nem készteti arra, hogy átgondolja a dolgokat. Én most megúsztam minden fentebbit, de lehetett volna másképpen is. Úgy vélem, innentől kezdve ez a “lehetett […]

11.16.

Még pénteken lett volna az arckoponya ct-m, de olyan dolog történt velem, ami még sosem – egyszerűen valahogy összekavarodott bennem, hogy mit mondott a doki, és az, amit a papírra írt – rossz helyre mentünk, sajnos. Átmenni a másik helyre pedig már nem volt idő, várt az eu-s verseny, a Millenárison. Így most várhatok december […]

11.11.

Ma  a férjem a Konyhafőnök című műsor válogatóján vett részt, így igen finom vacsorám volt. Isteni rókagombás rizottót, és kéregben sült szűzérmét  készített mézes-vajas pirított dióval. Ezen kívül tartottam egy egészen jó előadást a tanfelügyeletről, volt értekezlet és fogadó óra is. Elfáradtam, pedig holnap reggel fél hétre a Honvéd kórházban kell lennem vérvételre. És akkor […]

szúnyogos

A pöttyökkel úgy állok, hogy igazából senki sem tudta megmondani, (négy bőrgyógyásznál jártam) hogy mik ezek. Épp ezért úgy döntöttem, hogy magamévá teszem a legutolsó bőrgyógyász ajánlását, és elhiszem, hogy ezek egyszerű csípések, és maximum arra adott allergiás reakciók. “Ildikó, higgye el, mindenkinek és magának is az a legjobb, ha elhiszi, hogy ezek csípések. Az […]

apa

A halál olyan súlyos veszteség, hogy valójában sohasem lehet feldolgozni. Az emléke elhalványulhat a szeretett személynek, de a hiánya mindig megmarad. Apára emlékezünk.