reformáció

Kevesen tudják rólam, de gyerekként mindkét vallásra meg lettem keresztelve: római katolikus és református is vagyok. Apai nagyanyám mélyen hívő volt, naponta többször járt Kuklayhoz misére, apa pedig ministránsfiú volt, és ő is hívő. A szocializmusban életveszélyes volt ez, bár falun azért kevésbé. Tizenhárom éves koromban aztán konfirmáltam, megerősítettem a vallásomat, elköteleződtem a reformáció mellett. […]

véna

Hajnali hatkor már a laboron, ahol is úgy döfték át a vénámat, hogy azóta is alig bírom mozgatni a bal karomat, és lilul be – borogatom. Utána gégészet, ahol váladékot vettek a mandulámról tenyésztésre, és berendeltek november 14-ére arckoponya ct-re. Itt sem értette a doktornő az orrmelléküreg röntgent, mert az a lelet további kivizsgálást kívánt […]

toxikus

A kiütések hol itt, hol ott ütik fel tanyájukat testemen. Viszketnek, és tudom, hogy fölöslegesen szedem erre is  a gyógyszert – nem segít rajta, mivel nem tudják, hogy mi okozza őket. Nem túl kellemes arra gondolni, hogy valahol a szervezetemben toxikus anyagok, baktériumok vannak, amik ide-oda vándorolnak a vérárammal. A bőrgyógyász gócbetegségre gyanakszik ugyanis, így […]

nyolcadik születésnap

Nyolc évvel ezelőtt Gerlóczy Márton szavaival indult el a blog. Úgy döntöttem hát,(…) megállítom az időt és megpróbálom minél korrektebbül felidézni a múlt eseményeit, s hogy tisztán lássak, akár még alternatívákra is hajlandó vagyok, sőt megpróbálok majd tanácsokat megfogadni, időn kívül és talán teljesen feleslegesen. Lehet, hogy most se fog menni. Ami viszont a legfontosabb, […]

október 27.

Bolt, kutyasétáltatás, ablakmosás, rendes mosás, portörlés, főzés, teregetés – és már délután három óra van, marad holnapra az iskolai munka, azt hiszem. Háziorvos, gégész – jönnek a héten szépen sorban, gócbetegséget keresünk. Az biztos, hogy nem engedek a mandulámhoz nyúlni. Temetők, virágok, koszorúk – sajnos sok, a hétvégi program. X-faktor kedvencek: Kállay-Kis Zsófi, Horányi Juli […]

október 26.

Évek óta mondom a férjemnek, hogy menjünk külföldre élni, hiszen őt szinte naponta keresik meg jobbnál jobb állásajánlatokkal különböző országokból. Eddig mindig nemet mondott, de ma elhangzott az a varázsmondat, hogy “megyünk mi is külföldre”. Mintha hirtelen elmúlt volna, ami már régen fojtogatott.    

október 24.

Van aki moziba, színházba megy este nyolcra – én persze bőrgyógyászhoz. Kb. 60 ezer forintba került eddig ez a “kis” betegség, amivel szeptember eleje óta küzdök, és ebbe még nem számoltam bele a betegség miatti jövedelemkiesést, a helyette járó táppénzt. Azzal együtt bőven meglesz a 100 ezer. Hasznosabban is el tudtam volna költeni ezt a […]

október 22.

Hajnali négykor az ablaküvegnek ütődő gally hangjára ébredtem, és pillanatokon belül már zuhogott is az eső. Tíz fokot zuhant a hőmérséklet, és rettenetesen fúj a szél. Mivel ma múzeumi nap volt nálunk, és mi a repteret választottuk, egész nap “élvezhettük” az esőt és a szelet. Mégsem erre emlékszem majd, hanem arra, hogy több mint három […]

október 21.

Másfél hete jelentek meg az első kiütések rajtam. Nagyjából két nappal azután, hogy elkezdtem szedni az allergia elleni gyógyszert, és használni a szteroidos orrcseppet. Elrohantam a bőrgyógyászhoz, aki szerint semmi köze az új gyógyszerhez, ezek egyszerűen szúnyogcsípések, mert van közepük és csak a vénák vonalában vannak a piros foltok. Ennek egy hete, a foltok egyre […]

október 19.

Tegnap este annyira fáradt voltam, hogy az X-faktor első tíz percében már aludtam a kanapén, majd 11 körül magamhoz térve, nagy nehezen rávettem magam arra, hogy átmenjek az ágyba. Ma reggel is folytatódott a kábaság, így semmi komolyat nem terveztünk. Mosás, vasalás, főzőcske. A nap színe a narancssárga lett: sütőtökkrémleves, krizantémok, színben hozzá illő kiegészítők […]

október 17.

Gondolom, másnak is annyi kedve van holnap dolgozni, mint nekem…. Ma már annyira fáradt voltam, hogy neves nyugatos írónk nevét írtam be a szakköri naplóba ugyanolyan nevű, de nőnemű leszármazottja helyett. Egy pillanatra Négyessy Lászlónak érezhettem magam.

október 11.

Megnéztem ma délelőtt A Mester és Margaritát a Vígszínházban. Most úgy vélem, nem ajánlom bárkinek. Először is a hossza miatt: az első felvonás kettő óra 15 perc, a második egy óra 15 perc – ezt nehezen bírnák ki sokan. Másodrészt annyira epikus színháznak rendezte meg Docekal, amit nehezen értenének sokan. A darabból kivett mindent, ami […]

október 9.

A betegség óta állandóan és rettenetesen fáradt vagyok. Reggel teljesen csúcsformában ébredek, hihetetlen tempóban pörgök, ezer és egy dolgot végzek el, majd délután hazaérve egyszerűen a kimerültségtől lerogyok a kanapéra, és csak bámulok ki a fejemből – semmit, de semmit nem bírok csinálni…. Alig várom, hogy este legyen és mehessek aludni. Kiábrándító.

október 5.

Bár tudom, rengeteg kritikát kapott a Konyhafőnök című műsor, én  mégis szerettem. (Gondolom, a második szériára már kijavítják a hibákat úgyis.) Élvezettel láttam, ahogyan emberek szenvedélyesen rajonganak azért, ami a választott szakmájuk,  (hivatásuk) és minél profibbak akarnak lenni benne. Másrészt, élőben tanulmányozhattam a saját hibáimat, és mondhatom, néhol röhejesnek, néhol tragikusnak éreztem a pofavágásokat, a […]

október 4.

17 év után otthagytam a telefontársaságot, és egy másikhoz szegődtem. Azt hittem, legalább egy picit megrendít majd, de semmi. Talán még öröm is van inkább. Főleg, mert jön Franzen a jövő áprilisi Könyvfesztiválra.

szept. 26-október 4.

Szeptember 25. múlt héten csütörtökön volt, most pedig szombat van. Azóta próbálom magam utolérni. Hétfőn még voltam a tüdőgondozóban is, ahol végre kiderült, hogy parlagfű-és porallergiám van, és az egész betegség ebből indult, majd szépen felülfertőzte a teljes felső légutat. Emellett van még valami a bal orrmelléküregemben is, bár valószínűleg csak a gyulladás következtében vastagodott […]