augusztus 14.

Ma még csak háromnegyed 11 volt, amikor már ezeket a tanácsokat adtam ironikusan magamnak:

1. Hozz magaddal olyan esernyőt, amit azonnal kifordít a szel, hogy elázhass!
2. Gyere balerinacipőben, ami beázik, és így leválik a talpa, hogy végül már mezítláb tapicskálhass az esőben!
3: Lehetőleg olyan szatyorba tedd a dolgaid, amelyiknek leszakad az alja, igy még tarthatod azt is atölelve, miközben az esernyőddel és a cipőddel küzdesz.

Ezek után egyértelmű volt, hogy hazajövök, bár előtte még hezitáltam, mivel ruhákat kell(ene) vennem, és minden turiban leértékelés van. És olyan jó ruhákat mint a Maggie’s-ben, sehol sem lehet kapni!

Hazajőve vettem Alverde nyírfa-zsálya hajbalzsamot, szempillafestéket, és elkezdtem bevásárolni az osztálykirándulásra a mini samponokat, krémeket, tusfürdőket.

Vettem még a kínaiban esőköpenyt, mivel ez a mai elázás eléggé feldühített. A következő egy esőponcsó vásárlása lesz az ikeából.

Megint isteni finom ebédem volt, csak bosszankodni tudok, hogy eddig miért nem bírtam rászánni magam az itthoni ebédrendelésre…

Pedig így nem kell  három napig ugyanazt enni, és nem tésztát – ami ugye az utolsó mentsvár volt, amikor már végképp fantáziátlan voltam.

Délután eldöntötte az eső, hogy akkor ő tényleg nekikezd – azóta szakad. Nekem jólesik, (szó szerint) kellemes végre, hogy nem jön be az utca a szobába, mert bezárhatom az ablakot, végre csönd van, hallom a ketyegő órát.

Az állatok bekuckózva alszanak dél óta,  minden csokis kekszre csábít – de megállom, nem eszek belőle!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.