augusztus 6.

Reggel be a suliba a feleslegessé vált dvd-tokokkal és könyvekkel, majd fodrász. Megálltam, nem vágattam, csak ritkíttattam, így a hossza nem változott.

Délután festés, most az ajtók vannak soron, eztán konyhapadló. Érdekes, ahol a fúgatisztító meg sem moccantotta a koszt, ragyogóan elboldogult a szódabikarbóna. Csak nem értem, miért kell 20 dkg megvételéhez úgy titokzatoskodni a gyógyszertárban, mintha legalább is atombombát akarnék itthon gyártani.

Óriási vihar, két állat remeg mint a nyárfalevél – ilyenkor levakarhatatlanok.

Meghalt Bajor Imre. Van lelkiismeret-furdalásom, ugyanis nem hittem el, hogy ennyire beteg. Azt hittem, hogy ez csak médiafelhajtás, hiányzott a méltóság belőle. Most meg? Mintha egy kő zuhant volna rám.

Ja, és beérett az egy szem paradicsomunk. Még júniusban otthon, Hídvégen kelt ki, varjú elpergette magból, én pedig elhoztam – holnap reggel megesszük vajas kenyérrel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.