düh

Megnézve a Wall Street farkasát, most dühös vagyok magamra, amiért elvesztegettem három órát az életemből erre a filmre, amit szinte végig untam, a benne lévő dolgoktól rosszul voltam, és taszítottak. Mondjuk nem tudom, hogy mit vártam, mivel egyrészt tudtam, hogy mi van benne, másrészt épp ennyire untam a Jerry Maguire-t, vagy a Tőzsdecápákat is például. […]

szombat

Korán reggel már ébren, Lujzi menetrendszerűen hat tízkor ébreszt. Nehéz egy éhes macskával, aki végigsiránkozza a lakást, felver mindenkit, és ekkora már Pöttyös is körülöttem ugrál, hogy “ha ő kaphat, akkor nekem is!” Én pedig ha felébredek, már képtelen vagyok visszaaludni. Plafonbámulás helyett kitaláltam, hogy fűszernövényeket szaporítok, az esős idő úgyis kedvez annak, hogy beálljanak […]

hetes

Túl vagyunk a Civitas- Polgár az európai demokráciában című verseny országos döntőjén – harmadikok lettünk, csodálatos teljesítmény, le vagyok a diákoktól nyűgözve! Örülök annak is, hogy számukra pozitív élmény volt nemcsak a verseny, hanem a közjogi intézményekben tett látogatás is, és leginkább az Alkotmánybíróság. Remélem, hogy ez az élmény még sokáig meghatározza majd az életüket, […]

A nagy szépség

Megnéztem tegnap végre A nagy szépség című filmet. Szerintem csodálatos,  ilyen egy igazi művészfilm, mely valóban a rendező látomását közvetíti felénk. Olyan volt, mint egy hosszúra nyúlt videoklip, képeslap, amely Róma minden arcát, mint egy nőét bemutatta – s mindezt egy férfi nézőpontjából. Ráadásul egy bennfenteséből, mivel a film nyitójelenetében “kivégzik” az igazi japán turistát, […]

szeretem

Szeretem, mikor ünnep elmúltával visszatérnek a dolgok a megszokott kerékvágásba. Jó érzés, hogy ismét lehet friss pékárut venni, fel lehet hívni ismeretlen embereket ügyet intézni, és úgy általában is: normalizálódnak az élet keretei. S hogy kezdődik az újabb várakozás a nagyon közeli, jövő heti négy napos szünetre! Pedig addig még lezajlik a Civitas országos döntője, […]

kun

Szombaton, főzés közben a Madách Színház színészeivel készült három órás magazinműsort hallgattam, Kun Zsuzsa műsorát. Nem különösebben szeretem őt, főleg mivel minden lehetséges módon és adandó alkalommal szidja a tanárokat, de mivel Balla Eszter volt műsoron, háttérrádióztam. Egyszer csak Kun Zsuzsa arról kezdett beszélni, hogy Esztert biztosan az “ihlette meg”, hogy apja hamar eltűnt az […]

méregtelenít

Ha már Húsvét, akkor persze idén sem sikerült nemhogy negyven napos ételböjtöt, de még mentálisat sem tartanom. Persze, nézhetném abból a szempontból is, hogy a portfólió megírása sokkal tovább tartott, mint negyven nap, így ez is felfogható egyfajta mentális erőpróbának, és ez is böjt volt, kapcsolati böjt. Csakhogy ettől még nem érzem jobban magam. Rengeteg […]

felszabadulás

Múlt vasárnaptól fájt a fejem, de annyira, hogy nem bírtam balra fordítani, bántotta szememet a fény – brutális migrénem volt egész héten. Volt, hogy kávéval vettem be a fájdalomcsillapítót, volt, hogy citrommal ittam a kávét – egyik sem használt semmit sem. Közben azért befejeztem végre a portfóliót, és lezajlott a hagyományos Zenei Gála is. Megváltás volt […]

minden hét

Minden hét hoz valami újabb szomorúságot. Elvesztettük Pöttyös állatorvosát, rendelőjében, gyógyítás közben érte a halál. Szemben velünk azóta éjszakánként mécsesek égnek. Nyugodjon békében. Mint ahogyan Gabriel Garcia Marqeuz is megpihent már. Emlékszem, ahogyan gimnázium utolsó évében, karácsonykor olvastam a Száz év magány-t, emlékszem, ahogyan az egyébként is időn kívüli kis faluban belemerültem a történetbe, ami […]

Nyivák és Eddie

Még januárban tűnt el Nyivák, és sosem tért vissza. A héten meghalt Eddie is, a kis vörös, aki 2008 júniusában csatlakozott hozzánk. Lazulnak, nagyon lazulnak életünk keretei, korhadnak tartóoszlopaink. A fotó még nyáron készült, az utolsó, ahol így, együtt, boldogan. Ma már egyikük sincs velünk.    

heti

Ez a hét sem fog “pihentető” kategóriába tartozni, az biztos. Hétfőn az osztályom történelem vizsgáját ültem végig, kedden én vizsgáztattam mindkét tárgyamból, szerdán délig konferencián voltam, délután fogadó óránk volt, este pedig megérkezett az erdélyi csere. Csütörtökön Visegrádon és Esztergomban kirándultak ugyan, de este vacsorázni vittem a kollégákat, majd pedig éjszakai városnézésre, végül pedig hazavittük […]

1458.

Tegnap konferencián voltam a Belvárosban. Ilyenkor mindig rájövök, hogy mennyire más, minőségileg jobb az a fajta élet, amely az egyetemi tanároké. Van idő benne felkészülni az előadásokra, és nem kell minden nap hatszor vagy hétszer negyvenöt percben, állandóan váltogatva az évfolyamokat, végigrohanni egy napon, hanem jut idő elmélyülni egy-egy témában. Sokkal nyugodtabbnak is tűntek, összehasonlítva […]