ditke

Miután az elmúlt hétvégére is négy dolgozat (két osztálynyi) várt javításra, én pedig csak tologattam magam előtt, és minden mást sem csináltam meg arra hivatkozva, hogy nekem mennyi dolgozatom vár javításra – beleuntam. Nekiálltam, megcsináltam vasárnap hajnaltól reggel fél tizenegyig. De, azt is megfogadtam, hogy ez volt az utolsó, amikor a hétvégéimet erre szánom. Egy javítás belefér, de négy nem.

Épp ezért szétosztom a munkát, minden nap javítok egy kicsit, és úgy általában véve is: igyekszem, hogy ne maradjon már hétvégére nagyobb lélegzetvételű dolog. Hogyan fog menni nem tudom, de legalább ma már véget ér az intenzív gyógytesi is, ami keresztbe törte a délutánjaimat – holnaptól megpróbálok változtatni a fentebbin. Törekszem arra is, hogy a lukas óráimat ne dumáljam el a fénymásoló vagy a laptop felett ábrándozva, hanem javítsak. Illetve már megint kerüljem azokat a fórumokat, amelyekkel csak a bajom van, meg viszi az időt, de rendesen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.