péntek 7th február 2014

by marlen

Ma nagyon büszke voltam magamra, mert egyik közüzemi cég, valamint a telefonszolgáltató ügyintézőjével folytatott beszélgetésben sem engedtem annak a kísértésnek, hogy kihozzanak a sodromból – és el is intéztem mindent.

Megszereztem továbbá az elmúlt három év érettségi megbízási papírjait, amelyeket fel kell majd töltenem az online felületre, és amelyeket annak idején át kellett adnunk a megbízási hely igazgatójának, ergó így nekem nem lehettek meg. Meg is tanultam, hogy innentől kezdve mindent be kell szkennelnem először, hogysem kiadnám a kezemből…dokumentálás, dokumentálás, dokumentálás…csodás.

Nem felejtettem el kaját rendelni sem a jövő hétre, így nem fordulhat elő az, hogy délután háromkor az éhségtől kóvályogva – a reklámhoz hasonlatos módon – befaljak mindent, ami a kezem ügyébe esik.

Kijavítottam a még nálam lévő dolgozatokat, és be is írtam a jegyeket szépen a digitális naplóba.

Már-már túl sok a tökéletességből.

Mark meg is jutalmazott azzal, hogy végre nekem is elkészült a személyes videóm. Istenem, milyen béke lenne a világban, ha Mark minden napra kitalálna egy ilyen cukiságot, és boldog-boldogtalan csak ezzel lenne elfoglalva!

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Leave a Reply

Legutóbbi hozzászólások
Archívum