szumma

Idén nem írok hosszú összegzést. Tavaly írtam, nagy elhatározásokkal, pontos tervekkel – aztán mindet felülírta az élet. Illetve a halál. Apa halála június 13-án. Aztán már mindent ez határozott meg. A nyarat, az első születésnapot nélküle, az első halottak napját, amikor már hozzá megyünk ki a temetőbe, az autója eladását, az első karácsonyt és szilvesztert. Hamarosan jön majd a névnapja, a szülinapja, aztán az első évforduló – sokat fogunk még szenvedni ebben az évben is, egyelőre birkózunk a hiányával. 

Így nincs is nagy kedvem végigolvasni a tavalyi évet, pedig mindig megteszem ilyenkor. 

Most csak pár dolgot emelnék ki. 

Csináltam medvehagymás pesztót, kandírozott ibolyát, eszméletlenül hosszúra nyúlt a tél, és égetett végig a nyár, (annak ellenére, hogy az évszázad leghidegebbjét jósolták) most sem jutottam el a befizetett út ellenére sem Londonba, Brüsszelbe pedig már én nem mentem, ellenben Erdélybe igen, felvettek egy kreatív írás kurzusra, amit abbahagytam, eszméletlenül sokat szenvedtem mindenféle apróbb testi nyavalyákkal, emelt szintű érettségiztettem és megnyertük a Bolyai Országos Magyart, megjelent első szakmai cikkem, a sok látott film ellenére csak egyet találtam, amit megnéznék még egyszer, (Szent Lajos király hídja) de annak is irodalmi alapja van, egy könyvet olvastam, amely hatást gyakorolt rám, ez pedig a Franzen-féle Szabadság volt, de fontosnak tartottam a Bagdy Emőkéét és a Polcz Alaine-ét is. Megtaláltam a jelmondatomat, (“légy nagyvonalú a kicsinyessel, mert ő rá van szorulva”) jártam orchideakiállításon, lett új pápánk, aki nekem is elfogadható, s akinek elhiszem mindazt, amiről beszél, képes megnyitni az én lelkemet is, és végre megtaláltam azt a stílust, amely közel áll hozzám, s melynek alapját főleg a bézs, a fehér, a barna és a púderrózsaszín képezi, s úgy hívják: vintage. 

Örültem, hogy ezt Zsuzsi fodrász divatbemutatóján meg is mutathattam. 

3 thoughts on “szumma

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.