napi hála

meglátni  a szépséget és a jót mindenben hálát adni minden nap a jó dolgokért: – elindult mégis a mosógép, megspóroltunk egy csomó pénzt, idegességet, időt – lezárult a másfél éve húzódó procedúra – nem borult rám a forró babgulyás – csodálatos a körömvirágos-csalános fürdőgolyó  – a betegség miatt ajándékba kapott színházjegyekért, amelyekkel megvalósíthatom azt a […]

luc

Tűlevél erdőben gázolok, a lakás minden szegletébe jut belőle.  El ne felejtsem feljegyezni, hogy jövőre csakis ezüst-vagy nordmann fenyőt vegyünk! Nem nagyzolási hóbortból, csak azért, mert a december elsején a suliban levágott ezüst fenyő gallyak még egyetlen tűlevelet sem hullattak, míg a december 22-én vásárolt luc már a fentebbit produkálja. 

mű és hó

Még az előző bejegyzéshez tartozik: nekem sajnos hó nélkül nem sikerül ráhangolódnom a karácsonyra.  És bármennyire is próbáltam megszeretni a műfenyőt, (álmomból felkeltve is sorolom minden előnyét) nem megy.  Még azt is tudom, hogy az illúzióra a műfenyőhöz kapható fenyősprayvel is rá lehet erősíteni, de akkor sem.  Menthetetlenül régimódi vagyok. 

falun

Már csak másfél óra van hátra a karácsonyból, és nem mondom, hogy nem örülök neki.  Az első karácsony apa nélkül, inkább csak a túlélésre, a még épp elviselhetőre játszva.  Holnaptól végre minden visszatér a majdnem normális kerékvágásba, pár nap pihenés még, és lassan vége ennek az újabb borzalmas évnek is, jöhet a következő, mely feltételezem: […]

történtek hibák (Jonathan Franzen Szabadság című regényéről)

“De senki se jut túla másikon, s rázárul a világ.  Mindig a létre lesve, tükrözését látjuk csak rajta, a lényünk takarta Szabadságnak. Vagy hogy ránk néz nyugodtan, keresztülnéz rajtunk egy néma állat. És ez a Végzet: szemben állni, mindig csak így, és soha másként, egyre szemben.” Rilke sorai jártak végig a fejemben, miközben olvastam Jonathan […]

Békés Ünnepet Mindenkinek!

Rainer Maria Rilke: A nyolcadik elégia Tárt szemmel szemlélik az állatok a Nyitottat. Csupán a mi szemünk fordult visszára, s áll létünk szabad kijárata körül, mint egy kelepce. Mi van kívül, nem tudjuk, csak az állat képéről, hiszen már a csecsemőt megfordítjuk, hogy váltig csak a formát lássa – nem a Nyitottat, ami oly mély […]

ígéret

Tegnap volt a téli napforduló, a nap, amelyen a fény legyőzte a sötétséget – innen már csak rövidülnek az  éjszakák.  Ilyenkor szoktam minden tél közepén jácintot venni, mintegy ígéretként, hogy hamarosan itt a tavasz, él a remény – csodás illata betölti a szobát. 

jövőre

Én 30 centis fát akarok szinte díszek nélkül, lippi plafonig érőt megpakolva minden giccsel, hogy hajoljanak le az ágai – a negyedik vita után lett az idei fa 110 centi, erőteljesen “S” alakú görbülettel, az alját le kellett vágni, mert nem bírt megállni – sikerült megint hazahozni a legrondább, senkinek sem kellő csoffatag fát. De, […]

első karácsony

Mindig ilyen karácsonyfára vágytam.  Egyébként pedig minden egyes lenti sétámnál hihetetlen örömet okoznak a lakások ablakaiban felgyulladó adventi izzók, égősorok, és egyáltalán: mindenféle apró díszítés, mellyel az ember felveszi a harcot a sötétség, a kilátástalanság ellen. Én tényleg mindennek tudok örülni: a mikulásvirágnak, néhány apró ezüst-arany-törtfehér gömbnek, a hazahurcolt sok toboznak, ahogy át-és átpakolászom őket, a Lidl-s […]

szabadság

Azt hiszem, kolléganőmtől az ideális téli szüneti olvasmányt kaptam kölcsön.  Jonathan Franzen Szabadság című nagyregényét, amelyről eddig mindenki azt mondta, hogy talán a legjobb regény, amit valaha olvasott.  Benne van minden, ami az elmúlt harminc évben új irányt jelenthetett volna az életünknek, új medret szabott volna a világ fejlődésének, és az  is, hogyan váltották fel […]

ideális

Ha minden napom ilyen lenne, mint a mai, akkor szavam nem lenne, megszűnne az örökös lelkiismeret-furdalás, miközben az íróasztalon pakolgatott számonkérések láttán fog időnként el.  Végeztem egykor, hazajöttem, megebédeltem, majd nekiültem javítani, és öt órakor készen lett a ma íratott dolgozatkupac, így holnap erőteljes és azonnali megerősítést adhatok a diákok munkájára.  Azt hiszem, ez az […]

nagyvonalúság

Abból az alkalomból, hogy megnyertük a versenyt, köszönőlevelet írtam a kollégáknak, mert tisztában vagyok azzal, hogy egy eredmény hátterében sosem csak egy szaktanár áll, hanem ez bizony csapatmunka.  Ha nincsenek a matekosok, akik rutint adnak a rengeteg versennyel, amelyre folyton járnak, (magyarból összesen négy versenyre lehet nevezni) ha nincs a könyvtár, amely a hátteret biztosítja […]

elsők

Tegnap eljutottam végre orvoshoz, (nagy csalódás volt, sok időt nem szánt rám a doktornő, úgy látszik, ha nem magánrendelésre megyek, akkor a kutyát sem érdekli az ember…ami azért érdekes, mert az oktatásban ezt nem tapasztalom) ahol az orvos szerint minden tünetem a stressztől van, (ez az itt fáj, ott fáj,zsibbad, hasmenés, betegségek) semmi köze a […]

koffein

Ma miután megittam a második méregerős kávémat, hirtelen bevérzett a szemem, lezsibbadt a bal karom, és azt hittem, hogy helyben kapok valami olyasmit, ami két perc alatt végez velem. Nagyon megijedtem, úgy érzem, nem én beszélek, nem én cselekszem, hanem valaki, aki épp bennem őrültként tombol. Megváltozott a hangom, elnagyoltak lettek a mozdulataim, és az […]