romok

Mostanában megtalálnak olyan dolgok, mint Bagdy Emőke könyve, és a békásmegyeri Református Templom papjának prédikációja. Tegnap, unokahúgom esküvőjén nagyon szimpatikusnak találtuk őt, gondolkodom, hogy eljárok majd templomba vasárnaponként. Sok dologra ráismerek, sok minden hat a felismerés erejével, sokszor meghatódom, és közben nem érzem magam egyedül, megszólítanak és emberi hangon beszélgetnek velem.  Mert ez hiányzik legjobban. […]

végre az utolsó nap ebből a gyűlöletes hónapból

Telnek a napok, lelkileg az egyik rosszabb, mint a másik kategóriába esnek. A gyászhírt követő teljes sokk, tagadás, majd a temetésig tartó kontrollált szakasz után jelenleg a bűntudat, a gyászreakciók szakaszában vagyok. Váratlanul és teljesen szabályozhatatlanul tör elő a sírás, a düh, vagy épp a tehetetlenség érzése, nem tudom az indulataimat visszafogni, leginkább mindent és […]

apa

Ma először jöttem úgy vissza Pestre, hogy nem apa vitt ki az állomásra. Érdekes, hogy otthon alig sírom el magam, mert érzem mindenhol a jelenlétét.  De ahogy kiteszem a lábam, azonnal érezhetővé válik a hiánya, és ahogy tudatosul, hogy ez már mindörökre így lesz – nem bírom ki sírás nélkül. Egyszerűen érthetetlen, felfoghatatlan ez.  Vasárnap […]

buszos

Miskolc környékén minden busz menetrendje úgy van meghatározva, hogy még véletlenül se érjék el a Budapestre menő vonatokat, így az utasok a leengedett sorompóknál figyelhetik, hogyan robog el előttük a kiválasztott szerelvény. Van ellenben minden faluban egy-két olyan ember, (régi Volánosok?) akik jó pénzért kivisznek a vonathoz. Mivel csak velük lehet elérni azt, így egyre […]

itthon

Most, hogy itthon vagyok, a falutévével szórakoztatom magam. Figyelemmel kísérem a gólyapár és kicsinyei sorsát, a közfoglalkoztatottak által művelt konyhakert fejlődését, és az imént végignéztem az évzárót.  Szürreális élmény volt látnom egykori tanáraimat, iskolámat, és szembesülni azzal, hogy milyen pici is valójában az a tornaterem, ahol nyolc éven keresztül minden nap sportoltam valamit.  Furcsa volt, […]

intro

A szív segédigéi– bevezetés a szépirodalomba – Az tud beszélni, aki reménykedni tud, s viszont. Ludwig Wittgenstein Előszó A manapság írt történetek mind nagyon szépek, jelentősek, mélyek és hasznosak, temperamentumosak vagy higgadtak. Csak bevezetésük nincs. Ezért határoztam el, hogy ezt a történetet úgy írom meg: igényeljen bevezetést. Majdnem két hete már, hogy az anyám meghalt, […]

nem gondolkodni

Azt hiszem, nem túlzás azt állítanom, hogy gyűlölöm most az egész világot. Ezt a kort, a személyes helyzetemet, a tehetetlenséget. Az olyanokat is, mikor tehetséges emberként azon kell görcsölnöm, vaj`h lesz-e valaki, aki engem választ, és hozzám akar majd járni szakkörre…. Bár tudom, a bölcsészek csak szórakoztatásra valók.  Talán jobb lett volna egy matekos vagy […]

úgy mentél el, mint a madár

DOB ÉS TÁNC / WEÖRES SÁNDOR csönd béke csönd béke fény csönd fénye béke csöndje fény békéje csönd fényes csönd béke csönd béke fény béke csöndes fénye fény csöndje csönd csöndje fény fénye béke csönd fény lombban kő csönd köve kövön fény csöndje kőben csönd béke kő békéje béke köve lombban csönd fényes béke kő […]

a nulla összegű játszma

Természetesen pedagógushallgatóként hosszú félévekig tanított engem is Vekerdy, és bizton állíthatom, sokunkkal majdnem megutáltatta választott hivatásunkat. Az ő interpretálásában minden tanár maga volt a sárkány, aki épp a kibontakozó tehetség útjában áll, s ez utóbbinak, a diáknak, egyszerűen le kell vágnia a szörny minden fejét, s még akkor sincs garancia, hogy nem nő a helyére […]