Brüsszeltől pápáig

2005-ben, megnyerve a Polgár az európai demokráciában (Civitas) – versenyt, jutottam el Brüsszelbe, és elbűvölt a pár óra alatt bejárható szecessziós kisváros, s maga az Európa Parlament is, melynek meglátogatása, és az ott dolgozó képviselőkkel való találkozás volt a verseny fődíja. Ott ünnepeltem 30. születésnapomat négy diákommal, imádtam a kétszer sült krumplit, az igazi gofrit, a Godivát, a képregényvilágot, a finom söröket, s azt a nyitottságot, mely Brüsszel minden szegletében jelen volt. Szerintem igazi belgával öt napos ott tartózkodásunk alatt nem is találkoztunk. 

Ma a férjem jutott el Brüsszelbe, nagyon várta, sokat meséltem neki róla, a lelkére kötöttem, hogy miket nézzem meg mindenképpen. Imádott városunk nem ölelte keblére, -10 fokkal és 10 centi vastagságú hóval várta…

Kíváncsi vagyok, milyen benyomásai lesznek! 

Közben pedig én próbálok ráhangolódni a négynapos hétvégére, már vettem egy hosszú, forró, illatos fürdőt, áthúztam az ágyneműt, hogy friss, ropogós, és ez is illatos legyen, bekészítettem egy jó könyvet az éjjeliszekrényre, főztem egy fahéjas-aszalt szilvás teát, és várom haza a férjemet. 

Ha már a tavasz késik, sőt jön a 10-15-20 centis hó, akkor kuckózzunk be, és lazuljunk egy kicsit. 

Közben pedig felszállt a fehér füst, megvan az új pápa. 

4 thoughts on “Brüsszeltől pápáig

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.