vasárnap 10th február 2013

by marlen

Mindig, ha a macskára nézek, egy igazi múlt századi szakszervezetis jut róla az eszembe, aki táblát rázva, hangosan követeli megérdemelt jussát. Vagy egy porszívóügynök, akit ha kidobnak az ajtón, bejön az ablakon. Mert ő sosem adja fel, mindig megszerzi amire szüksége van. 

Tanulékony is. Most például rájött arra, hogy ha a hátára fekszik az általa már előzetesen kihúzott fiókban, akkor ki-és be tudja tologatni lábbal a fiókot, s így kellemesen ringatni magát. 

Nem mondom, kupász is. Mindig finomabb, amit a másik eszik. Ugyanakkor bamba is, mert ha kap az annyira akart kajából, akkor csak nézeget jobbra-balra, mintha nem lenne szaglása. 

És piszok mód szemtelen. Ennek Pöttyös a megmondhatója és elszenvedője, akinek a farkába kapaszkodik és azon csüng, mikor felugrik az ágyba. 

Van pár elviselhetetlen szokása, ugyanakkor olyan okos és nyílt, játékos, amin mindig elcsodálkozunk. 

Igazi egyéniség. 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

One Response to “szakszervezetis”

  1. PN szerint:

    Nekem Lujziról a csokoládé jut eszembe, de hát nem én élek vele:)

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Leave a Reply

Legutóbbi hozzászólások
Archívum