Anna Karenina

El vagyok andalodva egészen, annyira szép, gyönyörű lett az új Anna Karenina – film! Minden csodálatos benne: a hitelesség, a látvány, a zene, a szenvedély, a ruhák, a megkomponáltság, és a nagyon finoman kidolgozott szimbólumrendszer, melyről szinte senki sem emlékezett meg eddig. Kivéve kollégámat, Merényi Györgyöt, így most tőle idézek: “Elbűvölt az új Anna Karenina film! Átolvasva a méltatásokat , szinte semmit nem írnak finoman árnyalt szimbólumrendszeréről, amivel kiváló rendezője dolgozik és amelyet Jung oly pontosan analizált írásaiban (álomszimbolika). A vonat ugyan ismert: az életúton történő haladás szimbóluma. A folyosók: (a filmben a magasra vágott és félelmet keltő kerti sövények sötét és nyomasztó labirintusai, antik-archaikus szobrokkal a történések helyszínein) a nehéz életszakaszokon történő átmenet jelképei. Az sem véletlen, hogy egy igencsak kopottas, középszerű színház ad központi keretet a jeleneteknek, amelyekben kifogástalan toalettjeikben, kristálycsillárok alatt és kristálypoharak csengése között élik a maguk szabta rideg világban, képmutatása okán moráljában a casust megidéző Impériumok figurái az életüket. A lóversenyes jelenet zsenialitása egyszerre idézi a süllyedő századvéget és Manet pompás festményeit… A színpad zsinórpadlásán és pincéje mélységeiben a tudatalatti időnként lelassuló/megdermedő titokzatos figurái, villantják fel igazán a személyiség összetettségét, irracionális világát. Magával ragadónak tartok mindent amit ma láttam: pompás befejezés a szélfútta vadvirágos mező és a kopott színház összemontírozása: megnyugvás is mindaz, amit a természet egyszerű szépsége nyújthat az embernek, ugyanaz a természet amely felszítja szenvedélyeinket….” 

Nem lehet ehhez többet hozzátenni szenvedély, lelkesedés nélkül! Maximum annyit, hogy drága Levinről is kellene már egyszer egy filmet forgatni, mert ő az egyensúly kelet és nyugat, élet és halál között, ő teremti meg azt a harmóniát, melyről mi csak álmodhatunk. 

Ha nézitek a filmet, figyeljétek a magyar nyelvű könyvet, melyet Anna olvas! Ez az egyetlen tévedés a filmben. S ez a zene jut eszembe a filmről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.