fekete spagetti

29 jan 2013

Holnapra kanadai juharszirupban sült csirkemellet rendeltem vajas, mandulás,  fekete spagettivel. 

550 ft-ért. Ugye, nagyon jó lesz? 

Szeretném ha jó lenne, már teljesen rá vagyok készülve! 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

talált idézet

27 jan 2013

“-Te mindent leírsz a blogodban?

 -Nem. 

 -Miért? 

 -Mert vannak történetek, amelyek csak rám tartoznak. Nem őrzöm, hanem belehajítom őket a feledésbe. Ha leírnám, megmaradnának. Így elenyésznek. “

forrás

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Anna Karenina

27 jan 2013

El vagyok andalodva egészen, annyira szép, gyönyörű lett az új Anna Karenina – film! Minden csodálatos benne: a hitelesség, a látvány, a zene, a szenvedély, a ruhák, a megkomponáltság, és a nagyon finoman kidolgozott szimbólumrendszer, melyről szinte senki sem emlékezett meg eddig. Kivéve kollégámat, Merényi Györgyöt, így most tőle idézek: “Elbűvölt az új Anna Karenina film! Átolvasva a méltatásokat , szinte semmit nem írnak finoman árnyalt szimbólumrendszeréről, amivel kiváló rendezője dolgozik és amelyet Jung oly pontosan analizált írásaiban (álomszimbolika). A vonat ugyan ismert: az életúton történő haladás szimbóluma. A folyosók: (a filmben a magasra vágott és félelmet keltő kerti sövények sötét és nyomasztó labirintusai, antik-archaikus szobrokkal a történések helyszínein) a nehéz életszakaszokon történő átmenet jelképei. Az sem véletlen, hogy egy igencsak kopottas, középszerű színház ad központi keretet a jeleneteknek, amelyekben kifogástalan toalettjeikben, kristálycsillárok alatt és kristálypoharak csengése között élik a maguk szabta rideg világban, képmutatása okán moráljában a casust megidéző Impériumok figurái az életüket. A lóversenyes jelenet zsenialitása egyszerre idézi a süllyedő századvéget és Manet pompás festményeit… A színpad zsinórpadlásán és pincéje mélységeiben a tudatalatti időnként lelassuló/megdermedő titokzatos figurái, villantják fel igazán a személyiség összetettségét, irracionális világát. Magával ragadónak tartok mindent amit ma láttam: pompás befejezés a szélfútta vadvirágos mező és a kopott színház összemontírozása: megnyugvás is mindaz, amit a természet egyszerű szépsége nyújthat az embernek, ugyanaz a természet amely felszítja szenvedélyeinket….” 

Nem lehet ehhez többet hozzátenni szenvedély, lelkesedés nélkül! Maximum annyit, hogy drága Levinről is kellene már egyszer egy filmet forgatni, mert ő az egyensúly kelet és nyugat, élet és halál között, ő teremti meg azt a harmóniát, melyről mi csak álmodhatunk. 

Ha nézitek a filmet, figyeljétek a magyar nyelvű könyvet, melyet Anna olvas! Ez az egyetlen tévedés a filmben. S ez a zene jut eszembe a filmről.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

az év dolgozója

25 jan 2013

Különös nap ez a mai, ez a bejelentések napja. Közösségformáló erejű és hatású döntések nyilvánosságra hozatala, melyek új sorsszálakat indítanak el, s lezárnak régieket. Furcsa péntek, mely napon sok minden eldől, lezárul, miközben a malmok – ha másképp is – de tovább őrölnek. 

Közben pedig a férjemet a cége “Az év dolgozójának” választotta, és én nagyon büszke vagyok rá, mert tudom, hogy mennyi és rengeteg munka van mögötte.  

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

tajtékos napok

25 jan 2013

Az év legjobban várt filmje.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

kényszerleszállás

21 jan 2013

A Kényszerleszállás nem jó film, kiszámíthatóak a fordulatok, Robert Zemeckis ezt nagyon benézte. 

A sztori röviden: alkohol-és drogfüggő pilóta egész élete hazugságokkal teli, de ő a legjobb. Gépe meghibásodik, kényszerleszállást kell végrehajtania, a mindenki megbukik a szimulátorteszten, ő élesben leteszi a gépet, 96 ember életét mentve meg ezzel. Csakhogy alkoholt és drogot fogyasztott aznap, mikor ez történik. Vajon mit válasszon: egy utolsó hazugsággal szabaduljon meg a sok éves börtönbüntetéstől, elárulva a nőt, akit szeretett, vagy vállalja a bűnhődést? 

A választ mindenki kitalálhatja, én nem értek egyet a döntésével. 

Denzel Washington jó, de a névtelen vörös hajú, szerelmét alakító színésznő szerintem klasszisokkal jobban játszik. 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

django

16 jan 2013

A Django elszabadul egy  western-eposz Amerika múltjáról, a fekete szuperhősről, leszámolás a rabszolgatartó Amerikával, élő lelkiismeret-furdalás az államalapító ősök miatt, mert az európai humanizmus legendás, legszebb örökségét képviselő német férfi a legemberibb figura ebben a kegyetlen világban, ahol az emberiesség gyilkosságokon keresztül érvényesül csupán, s ahol csupán a feketéknek vannak érzéseik, s végén minden szimbólum elég a tisztítótűzben. 

A legjobb Cseresznyéskert Csehov óta.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

control

12 jan 2013

Tegnap este megnéztem – én akartam – Anton Corbijn 2007-es Control-ját, mely Ian Curtisről, a Joy Division huszonhárom évesen meghalt énekeséről szól. Sosem rajongtam az együttesért, és azt sem értem, hogy minek akarok a közepesnél is gyengébb filmeket megnézni, miért vesztegetek órákat arra, ami nem is érdekel?

Még mindig sznob vagyok, és ez zavar.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Pálinka

10 jan 2013

Már a lépcsőháznál járok, mikor apró pici, szurokfekete ebecske penderül elém, s nagy komolyan megáll előttem, végig felnézve rám. Gazdája késve érkezik, s messziről kiabálja: “Pálinka, Pálinka!”

Kis eb odasiet hozzá, én pedig megkérdezem, vajon mivel érdemelte ki ezt a nevet? 

“Igazi házi, vegyes az eb!” – mondja a tulajdonos, “legalább ötféle kutyafajta van benne!” – feleli büszkén nevetve, s én is vele nevetek.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

jövőre

09 jan 2013

m:”jövőre ilyen karácsonyfadíszeink lesznek, drágám”lippi: “de ahhoz rengeteg jégkrémet kell megenni.”m: “ó, azzal nem lesz gond, drágám

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

sor és hó

08 jan 2013

Sosem fogom megérteni, miért töltök mindig legalább húsz percet sorban állással a Spar-ban? Miért tűnik úgy mindig, hogy pont akkor lassul le a sor, mikor odajutok a pénztárhoz? Minden egyes alkalommal felidegesítem magam rajta – tudom, feleslegesen, attól nem megy gyorsabban…

Cserébe kaptam gyönyörű szép hóesést, hirtelen csendet, miközben Pöttyössel nagyot sétáltunk. 

A képen pedig az egy hét alatt “hatalmasra” nőtt lencsecsírám látható. 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

kenyér

07 jan 2013

Hatalmas vajas kenyereket vízionálok. 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

gyomor

06 jan 2013

Amennyire sikeresen megúsztam a karácsonyi nagy étkezési bűnöket mindenféle gyomorbántalom nélkül, annyira sikerült az első két munkanap után a gyerekektől valami gyomorvirust elkapnom. Eléggé visszavetett ez a ma éjjeli kis “móka”, alig aludtam, kábé mintha páros lábbal rúgtak volna hasba, rettenetesen fáj mindenem. Igy ma csak pihenek, próbálok erőt gyűjteni a jövő hétre.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

amíg

05 jan 2013

Leszedtük ma a karácsonyfát, elmúlt az ünnep, szomorú és üres lett a helye. Eltűntek a csillárra fellógatott díszek is, most kopár, de tiszta, már a tavaszt váró a lakás. 

Eljutottunk végre a kreatív boltba is, lazán eltelt ott egy óra úgy, hogy fel sem tűnt. Mennyi szépséget, kiváló ötletet találtam, s csak rám várnak, hogy megvalósítsam őket! Persze, most találtam rá a legjobb karácsonyi, saját kezűleg megvalósítható dolgokra, most, hogy majdnem egy évet kelljen várnom rá, amíg ismét időszerűek lesznek! Persze, ha az egyik ismerősre gondolok, aki minden nyári szünetben elkészítette a karácsonyi ajándékait, akkor már nincs is sokára. 

Csodálatosan szép, kifinomult filmet néztünk este, szatírát pontosabban, kár, hogy tavaly nem követtem a moziműsort figyelemmel, így lemaradtam róla. Mindenkinek ajánlom az Amíg a világvége el nem választ című filmet, mely két ellentétes természetű ember hirtelen támadt végzetes vonzódásáról (is) szól, s a kapcsolat hátteréül a közeledő világvége szolgál. 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

apróságok

04 jan 2013

Sokáig pakolgattam az íróasztalomat, de sehol sem volt jó, mert szeretek időnként munka közben kibámulni az ablakon, nézegetni a sétáló embereket, viszont az ablaknál – hiába voltak kicserélve egy-két éve – folyamatosan éreztem valami huzatot, ráadásul annyira távol volt a bejárati ajtótól, hogy úgy éreztem: kiesek a “körforgásból”. Agyaltam, tologattam mindenfelé, mígnem megtaláltam az ideális helyét. Azóta nem fázom, ki tudok lesni az ablakon, közel vagyok a férjemhez is, és belátom az egész lakást, egyszerre több szobát is érzékelek. Minőségileg nagy ugrás ez, a komfortérzetem ezerszer jobb így, bármilyen apróságnak tűnik. 

Mint a mai újévi koncert is, a suliban. Csodálatos volt, valamilyen határkőnek érzem, mert hozzám sosem állt igazán közel a klasszikus zene, most viszont szívesen mennék akár templomi hangversenyekre is. 

Este pedig megtaláltam az ideális határidőnaplót. Nem évhez kötött, napi bontású, újrahasznosított papírból készül, kis lepkék és virágok díszítik, versek is vannak benne. Elmondva idiótán hangzik, de látva! Csodálatos! De nem fogom megvenni. 

Ja, és két év után először virágzik majd a törpe orchidea, (az első, amely megmaradt a lakásban) hajt a jácint, és a hét elején beáztatott lencse is csírázásnak indult! 

Hamarosan remélem, lehet vajas kenyéren enni. 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Legutóbbi hozzászólások
Archívum