elindulunk, hogy megérkezzünk

Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, 

a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át 

a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, 

olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép, 

végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad 

és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain, 

tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy, 

hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán 

ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk, 

ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk 

mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán, 

ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk. 

Weöres Sándor: Bolero

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.