kedd 25th szeptember 2012

by marlen

Régebben meggyőződésem volt, hogy a “csöndkúra”-kifejezés a régi táblákon, csak arra fedőszó, hogy a nővérek nyugodtan kávézhassanak, lazíthassanak egy kicsit. Ma gondolatban elnézést kértem tőlük. 

Rájöttem, hogy milyen csodálatos, mikor egy hosszú, mentás-rozmaringos fürdő után gyorsan bebújok az ágyba, s az óra ketyegését hallgatva csupán, csöndben egy negyed-, félórát meditál az ember. 

Nemcsak a teste újul és tisztul meg, hanem a gondolatai is. 

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Leave a Reply

Legutóbbi hozzászólások
Archívum