most must

Most jövök rá szőlős fotókat nézegetve, hogy már évek óta nem ittam mustot, pedig mennyire szeretem! De,  már nem járunk szüretre Bodrogolasziba, és sosem vagyok otthon, mikor papám a lugas szőlőjét szedi le. 

Szüret. Korai kelés, az országúton még köd gomolyog, réteges öltözködés, tepertős pogácsa, házi sütik. Majd ahogy kisüt a nap, a ruharétegek lekerülnek, az elfagyott kéz felenged, s közben készül már bográcsban a pörkölt, friss fehér kenyérrel, savanyúsággal. Biztos volt leves is, minden rendes falusi portán van, elő kell késziteni a gyomrot, melegiteni kell, a megfázás legjobb ellenszere. Diszitésnek az asztalra a vetéskor elhullajtott magból kikelt, másodvirágzó,apró termetű sárga napraforgó kerül.

Kora délutánra szinte minden leszedve, szőlő ledarálva, kezdődik a must készitése, majd a sav- és cukortartalom mérése. Ami fennmarad a tőkéken, az a seregélyeké, vagy jégbor lesz majd belőle.

Most akkor gyorsan egy kis mustot. Szeretnék.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.