kukorica

Lujzi macskánk két dologban jeleskedik mostanában. Az egyik, hogy amint kitesszük itthonról a lábunkat, azonnal kihúzza a szekrény legalsó fiókját, kényelmesen megágyaz magának az ott fellelhető sálakon és kendőkön, majd alszik egy jót. Illetve rosszul mondom, ezt minden éjjel is megcsinálja, gondolom azt hiszi, az az ő ágya.

A másik a főtt kukoricaevés. Egyetlen olyan állatunk volt, drága Lola kutyánk, aki imádta a kukoricát. Mancsába fogta a csövet, és lerágta róla a szemeket. Volt más extra étkezési szokása is, például a lugas legaljáról magáról értetődő természetességgel fogyasztotta a szőlőt, és könyörgött a vaníliafagyiért.

Lujzi természetében – és étkezési szokásaiban – sok hasonlóság fedezhető fel vele.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.