programdömping

Szerintem a rendezvényszervező cégek időnként egyeztethetnének egymással, és akkor nem fordulna elő olyan programdömping, mint most. Ezzel egyébként annak is elejét vehetnék, hogy egymástól szipkázzák el a látogatókat, azaz a fizetőképes vevőket, másrészt nem lennék én se szomorú, mert sokkal többre jutnék el, mint most. Maximálisan hétvégi kettőre vagyok kalibrálva, nem tudok többön élvezettel, odafigyeléssel […]

isten vagyok

Az önbizalmát, amellyel egyetlen nyikkantással (“Isten vagyok!”) jelzi azt, az ágyra való felugrás közben, hogy ő felébredt, megérkezett, és most már ideje mindenkinek csak vele foglalkozni, és el is hiszi magáról, hogy ő a legfontosabb – na, azt irigylem tőle.

szumma

“Öt kávé,egy félórás kora esti alvás,a kinzó éhség,és a mai izgalmak után belátom végre, hogy nem tudok elaludni. Hagyom hát,idővel csak elálmosodom majd. Addig is rendszerezek,visszatekintve az elmúlt napokra, s bizakodással, tervekkel előre az elkövetkezendőkre. Mert tervem rengeteg van, s papirra is vetettem őket. De ne szaladjunk ennyire előre!” Ezeket a sorokat még a régi […]

szóda

Volt idő, mikor a nagyobb városokban lehetett csak ásványvizet kapni, máshol úri huncutságnak tartották, egyedül csak a szóda jutott a faluban élőknek. Szikvízgyártó kisüzemek gyártották az akkor még üvegben kapható szénsavas vizet, s kiválóan megéltek belőle. Aztán jött persze a változás: előbb csak az üvegpalackokból lettek műanyagok, majd mindezt kiszorította a rengeteg, különböző féle-fajta ásványvíz […]

kukorica

Lujzi macskánk két dologban jeleskedik mostanában. Az egyik, hogy amint kitesszük itthonról a lábunkat, azonnal kihúzza a szekrény legalsó fiókját, kényelmesen megágyaz magának az ott fellelhető sálakon és kendőkön, majd alszik egy jót. Illetve rosszul mondom, ezt minden éjjel is megcsinálja, gondolom azt hiszi, az az ő ágya. A másik a főtt kukoricaevés. Egyetlen olyan […]

Drága Bolgár Úr!

Bolgár Úrral nagyapám ismertetett meg. Róla tudni kell, hogy a rádióban – ami akkor még csak a Kossuth volt persze – kizárólagosan csak az óránként bemondott híreket és Bolgár György legendás (az első magyar interaktív) műsorát, a Megbeszéljük!-et hallgatta. Mindig kiválóan szórakozott rajta,annyira interaktívnak érezve azt, hogy rendszeresen kommentálta az elhangzottakat – mind Bolgár Úr, […]

Bertalan-nap

Azt mondja Bálint gazda, hogy Bertalan napját sok helyen őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják, melynek több jelére is felfigyelhet az ember a természetben. A halak már nem híznak a vizekben, csak nőnek, a gólyák, fecskék hosszú útra készülnek, és a szőlőkben is elszaporodnak a seregélyek, a kamrák – már akinek van – telve […]

cipőtartó

Egy igazi rendszerező ötlet, saját fejlesztés! Megőrültem már a cipőjeimtől, így vettem az IKEA-ban négy darab, falra szerelhető műanyag kukát, (darabonként 695ft) és megkértem a férjemet, hogy szerelje fel a szekrény ajtajára. Húsz darab cipőt nyelt el! Most akkor veszek még ilyet, és a maradék helyre kettőt felszerelve belemegy az összes sálam, kendőm!:)

newsroom

Azt hiszem, azért szeretem az Aaron Sorkin-sorozatokat, mert örömmel tölt el a tudat, hogy van valaki, aki még nálam is idealistább, és van hely, ahol működik minden, amiben hiszek. Általában már a főcím alatt majdnem elbőgöm magam. Ha valaki látta a Newsroom intro-ját, melyben az amerikai híradózás történetének legszebb pillanatai bukkanak fel, biztos megérti. http://www.youtube.com/watch?v=wC8ovJYAU3U

spagettiszósz

Látva, hogy mennyi paradicsom van a kertben, kóstolva a napérlelte lédús, ízletes termést – pillanatok alatt döntöttem el, hogy a rengeteg ízesítő-, és tartósítószerrel teli bolti helyett én fogok idén spagettiszószt főzni. Ma neki is láttam mamámmal, került bele rengeteg rozmaring, petrezselyem, bazsalikom, hagyma és fokhagyma. A végeredmény isteni lett, kilenc különböző méretű üveg tele, […]

Levin

Mikor először olvastam, szinte csak Anna tragikus, szenvedélyes, a pusztulásba tartó szerelmére figyeltem Vronszkijjal. Még az sem tűnt fel, (csak másodszorra) hogy a bennünk élő képpel ellentétben Karenina nem szőkésbarna és filigrán, visszahúzódó természetű, hanem fekete, majdnem göndör hajú, “eléggé telt”, érzéki nő valami “idegenséggel”, és ő a társaság középpontja, épp ezért lesz annyira világot […]

még egyszer az olimpiáról

Tegnap is hallgattam Csisztu Zsuzsa műsorát, melyben Cseh László volt a vendég. Sokáig lamentált, kereste az okokat, hogy miért nem sikerült úgy, ahogyan szerette volna. Szerinte túl kevés a verseny, melyen részt vesznek, túl későn kezdték el a magyar sportban a regeneráció bevezetését, s így tovább. Végül aztán nem kertelt tovább, kimondta, hogy mentálisan, fejben […]

instant metró

Életem első tizennyolc évében a helyi Áfész Coop-boltjában kellett vásárolnom, nem volt más. Kis bolt, kis választék, nagy árrés. Csak 1996-ban nyílt meg Miskolcon az első nagy áruház, a Metró. Emlékszem, fél éjszaka álldogáltunk előtte a nyitásra várva, s ekkor még vásárlási limit is volt, ötezer forint. <Később aztán sorra nyíltak mindenféle áruházak, s én […]

London 2012

Négy évvel ezelőtt, egy nappal az akkori pekingi olimpiai megnyitó előtt házasodtunk össze. Érthető volt hát, hogy nem követtem túl nagy figyelemmel. De, nem csak ez volt az oka. Ismert, hogy nem rajongok túlságosan a Keletért. Nekem nem sokat mond, hogy négy emeletnyi sárkányszobrok vonulnak, az sem, hogy pelenkát kell viselniük a részt vevő szereplőknek, […]

Szent Lőrinc könnyei

Épp a múltkor írtam arról, milyen jó volt rábukkanni igazi, nőknek szóló adókra, s erre hétfőn reggel meglepetésként ért, hogy már el is tűntek a képernyőről. Előzetes tájékoztatás nélkül a szolgáltató kivette a TLC-t és az ID-t a csomagból. Nemcsak én voltam így, hanem még sokan, köztük olyan háziasszonyok, kismamák, akiknek egyetlen szórakozásuk volt, és […]

krumplitaxi

Néhány teszt kitöltése után szembe kellett néznem a ténnyel, hogy én bizony munkamániás vagyok. S mikor a teszt azon kérdésére, hogy kihegyezte-e ceruzáit gyerekként még augusztusban, igennel válaszoltam szemlesütve, tudatosult bennem, hogy mindig is az voltam. Én mindig örömmel készültem iskolába, szerettem ráhangolódni, elkezdeni a kinőtt holmik helyett újakat vásárolni, füzetborítót keresgélni, megpróbáltam a nyár […]

olimpia

Egy jelenlegi, és három volt tanítványunk van kinn Londonban. Ebből a jelenlegi minden idők legfiatalabb magyar olimpiai szinkronúszója, a másik a bronzért játszik a vízilabdacsapat kapusaként, a harmadik 12. lett a férfi 1500 méteres gyorsúszás döntőjében, a negyedik férfi 100 mellen negyedik, míg férfi 200 mellen új világcsúccsal első lett. Csodálatos.

márnalesen

Mostanában egyébként horgásznovellákat olvasok kikapcsolódásképpen. Mindegyik ugyanarról szól szinte, a nyugalmat kereső elbeszélő elvonul a természetbe inspirálódni, majd feltámad benne a vágy megvívni harcát vele, s kifogni élete halát. Ez nem mindig sikerül neki, közben rengeteg jelzőt használ el, nagy fogyasztója a cirkalmas megfogalmazásnak, de jó olvasni. Mintha Vajda János Nádas tavon című verse elevenedne […]