függőség

Én is `majd holnap`-szindrómában szenvedek. Bár belátható az időtáv, már csak ötven nap, mégsem bírom sokszor rászánni magam a cselekvésre. Minden este elhatározom, hogy másnaptól tartom magam a megálmodott napirendemhez, de aztán csak terv marad az egész, mert már a reggeli ébresztésnél elbukik a dolog. Pedig most már nem is fetrengek, kávézok az ágyban, nem olvasom végig a híreket, hanem vagy visszanyomom azonnal az órát, vagy tényleg kipattanok az ágyból, és elvégzem a rutin tennivalókat. És akkor jön mindig egy pont, mintha megszólalna bennem valaki, hogy minek is csinálom, hiszen szünet van, ráérek, üljek le szépen a géphez…és én hallgatok rá. Aztán pedig olyan villámgyorsan el tud telni az idő. Csak még ezt megnézem, végigfutom még egyszer a híreket, megnézem kivel mi van a facebook-on…és aztán meg iszonyú dühös vagyok magamra, hogy megint eltelt egy nap, hiábavaló és értelmetlen áltevékenységekkel. Még az a szerencse, hogy tudom kontrollálni magam, és sok mindent elvégzek közben. De, például az olvasásra mostanában nem tudom rávenni magam. Nincs egy könyv, mely lekötni igazán, pedig már a nyolcadikat kezdtem el ma. Kaptam férjem nagyijától hímzőrámát, fonalakat, mert már kitaláltam a karácsonyi ajándékokat, csak meg kellene csinálni. De, ez sem megy. Azt hiszem, tényleg el kell tiltanom magam a nettől. Majd holnap.

One thought on “függőség

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.