két hét

Öt kávé,egy félórás kora esti alvás,a kinzó éhség,és a mai izgalmak után belátom végre, hogy nem tudok elaludni. Hagyom hát,idővel csak elálmosodom majd. Addig is rendszerezek, visszatekintve az elmúlt napokra, s bizakodással, tervekkel előre az elkövetkezendőkre. Mert tervem rengeteg van, s papirra is vetettem őket. De ne szaladjunk ennyire előre!Az elmúlt két hét meglehetősen sűrű, egyhangú és fárasztó volt. Bár, ez az egyhangú nem jó, mindegyik különleges, megismételhetetlen volt, csak jellegük hasonlóvá tette őket. Leérettségiztettem huszonkilenc diákot magyarból középszinten, négyet emelten, és tizennégyet szintén középszinten társadalomismeretből. Ez utóbbi nagy potenciálokat tartogat mindig magában, sokrétű megközelitést, és a legújabb technikai dolgok használatát, amelyekkel szinte varázsolni lehet, a prezi.com maga a csoda, ráadásul magyar. Csupa szép és jó visszajelzést kaptam, megérte a befektetett közel hét hónapos munkát. Voltam banketten is, bár nekem ez nehéz műfaj, a hirtelen át kell lépnem a korlátaimat – magatartás miatt, de jó volt, jól éreztem magam. Zártunk évet is, fájó szivvel,és elvállaltam nyárra a suli kinti növényeinek locsolását (van spéci slaug), és akkor már szerintem időnként ki is gyomlálom a kiskertet.Aztán három nap érettségi elnökség következett. Ültem 31 fokban, teljes csiniben a Hajós Alfréd Uszoda lelátóján, mikor mindenki furán nézett ránk, járhattam a Toldy gyönyörű tornatermében, egy hatalmas, a teljes falat betöltő orgona volt a teremben, ahol vizsgáztattunk, érdekes,tehetséges embereket ismerhettem meg, akikről még sokat fogunk hallani. Vagy csak beléjük botlani egy bárban, kiskocsmában, ahol majd játszanak. Mindig örök félelem az elnökség a rengeteg adminisztráció, az azonnaliság érzése miatt, mellyel a döntéseket meg kell hozni, de a vége,a bizonyitványosztás felemelősége azért kárpótol az idegesség, az egy helyben ülés, a három napig szendvicsevés miatt. Mert amikor látja az ember az őszinte örömöt a diák és a szülő szemében, mikor megköszönik a türelmét, az nagy kárpótlás. Akkor jön rá az ember, hogy miért csinálja.Ez hát a múlt. A jelen az adrenalin dübörgése az erekben, a jövő pedig az, hogy a nyáron végigjárom az összes olyan múzeumot, ahová pedagógus igazolvánnyal ingyenes, vagy kedvezményes a belépés. Rendbe szedem magamat mind fizikailag, mind mentálisan, összegzem tapasztalataimat, (már most tudom, hogy legközelebb mindent lefénymásoltatok, és a magam csendességében, itthon fogom áttanulmányozni az iratokat például)beszereztem húsz könyvet a nyárra, elutazunk a tavalyi nyereményre, Gyulára, meglátogatom Jázmint Veszprémben, Ancsurkát Gödöllőn a szecesszió nyomában, és szeretnénk eljutni tappancsosékhoz Rumba. Ezek a fő vonalak, meg sok kisebb, például a jóga, és a konfliktuskezelési technikák elsajátitása. Kivánjuk, hogy teljes egészében valósuljon meg mindez.

8 thoughts on “két hét

  1. Ennyi energiád az év végére!Most lassan folyó kellemes napok jöjjenek, itt Veszprémben:)

  2. jó kérdés, egyelőre azt sem értem, miért nem látszanak a bejegyzések kicsiben 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.