két hét

Öt kávé,egy félórás kora esti alvás,a kinzó éhség,és a mai izgalmak után belátom végre, hogy nem tudok elaludni. Hagyom hát,idővel csak elálmosodom majd. Addig is rendszerezek, visszatekintve az elmúlt napokra, s bizakodással, tervekkel előre az elkövetkezendőkre. Mert tervem rengeteg van, s papirra is vetettem őket. De ne szaladjunk ennyire előre!Az elmúlt két hét meglehetősen sűrű, […]

ki minek gondol, az vagyok annak

Jelenleg ott tartok a hajammal való küzdelemben, hogy hihetetlenül szenvedek. Ugyanis a nyakamba már belelóg, ám annyira nem hosszú még, hogy össze is tudjam fogni, igy minden nap egy újabb pokol ebben az időben. Irigykedve bámulom az összefogott hajú nőket, és a kopasz pasikat is. S állandóan azon csodálkozom, hogy a sok hosszú hajú görög […]

szabályok

A héten sok olyan eseményen vettem részt, amelyhez a fekete fehérrel, és a fekete feketével dukált, be is sokalltam már tőle, pedig még egy hét teljes `diszmagyarban` vár rám. Nehezitett, 35-36 fokos hőségben dolgoztunk, s ennek kapcsán elgondolkodtam. Vajon hogyan és miért alakult ki ez a fehér felső, fekete alsó-öltözet? Sokat lazult már, de nekem […]

roráté

Jó szokásához híven a hárombetűs budapesti tömegközlekedési cég most sem nézett körbe az iskolákban, így nem juthatott tudomására az sem, hogy még két hétig érettségi időszak van, így várnia kellene pont ennyit, amíg a nagy felújításokat elkezdi. Balszerencsénkre ez pont egybeesik a 35 fokos kánikulával, így az átszállások, tömegnyomor közben még ezzel is meg kell […]

külvárosi

Az is egy előnye a külvárosi létnek, hogy az ember megtanulja értékelni a kínait, meg a gyroszost, meg a kávét, ha bejut a Belvárosba. Mert ugye, amikor csak úgy le lehetett szaladni, nem volt súlya. Most meg minden ilyen nap ajándék! Most például alig várom, hogy holnap elnöki utam után beüljek egy kínaiba!

egy éve

Tavaly június 16-án délután kétségbeesett macskanyivákolásra figyeltem fel. Mivel kizártnak tartottam, hogy akkori lakhelyünk sznob lakói közül bárki is cicát hozott volna a házhoz, elindultam felderíteni a hang forrását. A belső udvaron, az autók alatt, egy hihetetlenül koszos, büdös, félszemű, a végletekig lesoványodott állatkára leltem, aki annyira félt, hogy egy korty tej megivása után visszafutott […]

irodalmi nyomozó

Shannon McKenna Schmidt és Joni Rendon a National Geographicnál megjelentetett Regényes utazások című könyve adta az ötletet. Alcíme az, hogy Irodalmi emlékhelyek világszerte, ebből ki is derül, hogy a szerző életrajzában fellelhető helyszínekre mennek el, és lefotózzák. Sokat vártam tőle, de a felszínen maradnak, szerintem többet is ki lehetne hozni belőle. Például mi lenne, ha […]

kötelező

Eddig csak olyan diákokkal volt utolsó órám, akik más iskolába mentek, így nem is voltak fura érzéseim, biztos voltam benne, hogy hallok még róluk, a volt osztálytársakkal tartják a kapcsolatot, időnként visszajönnek majd. Most először fordul elő, hogy valaki azért megy el, mert a családjával együtt a világ másik végébe költözik. Tudom az okát, és […]

gyümölcsök

Idén nem lesz sok gond a befőzéssel. Cseresznyéből mindösszesen három, míg meggyből körülbelül egy kilónyit sikerült szedni a fákról. Mivel a barack elfagyott, már csak a szederben bízhatunk. Más téma, de egyre jobban vágyok olyan `régi` filmeket nézni, mint az Órák, a Különvélemény. Teljesen váratlanul tör rám az érzés, nyilván keresem valamire a választ, de […]

“fecseg a felszín, s hallgat a mély”

Vannak olyan filmek, amelyek a visszafogottságukkal, különösségükkel hódítanak. Amelyekhez idő kell, lehetőleg nyugodt este, s lehetőleg eső. Vannak olyan filmek, amelyeknél visszasírom a régi kis poros mozikat, ahová a már sehol másutt nem játszott filmek kerülnek. Ahol két vastag sötétítőfüggöny takarja el csak a beszűrődő napfényt, hűvös van, időnként a zaj is beszűrődik, s alig […]