cinkék az etetőben

07 feb 2012

Akaratomon kívül egyetlen ártatlan, – és mint utólag kiderült – félreérthető kérdéssel megint sikerült belekeverednem az egyik blogtársaság szenvedélyes, gyűlölettel teli harcába. Azóta a következőket tudtam meg magamról a különböző, egymással szemben álló oldalaktól: Egyik: `pontos információra vágyom`, `mohón`, `hiszteroid kirohásaim vannak`, `ingyen gombáért bármire képes vagyok ismeretlen emberektől`Másik: Amiről te írsz, az nekem nem érték. Soha nem is lehet az, mert egyetlen saját gondolatod, egyetlen saját ötleted nem volt. Mindig csak valami hivatkozás. És nem csodálom ezek után, ha félsz a diákok kommentjeitől! Van miért. A gyerek nem hülye. Mint ahogy azok sem, akikről te mondasz folyamatosan áttételesen és nyíltan is véleményt. Neked lehet?(..:)`Lehet, hogy csak én érzek a két vélemény között ellentmondást? Hogy az egyik a szenvtelenséget minősíti, míg a másik a mohóságot? Lehet, hogy még ennyit sem kellett volna foglalkozni ezzel? Lehet, hogy felnőtt, meglett embereknek tényleg erre, ilyenekre van idejük? De azért elmondom még egyszer, akinek nem világos. Ez az én blogom, arról írok, amiről akarok. Itt nem lesz sztorizás a munkahelyemről (mélységesen tisztelem), vállalom, hogy aszexuálisnak bélyegeznek, mert nem tálalok szaftos ágysztorikat, és a politika sem jelenik meg, mert elválaszt embereket, és ez rossz. És nem véletlenül nem akarok már virtuális ismeretségekkel találkozni, épp elég problémám volt belőle.Mi marad? Könyvek, filmek, apróságok. Aki általam akar izgalmakat vinni az életébe, keressen más olvasmányt. Minden jót.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

málna

06 feb 2012

Ma egy olyan lánnyal találkoztam, akiről igazán példát lehet venni akaraterőről, kitartásról. Több, mint hatvan kilót adott le egy év alatt, melyről folyamatosan blogot vezetett. Sajnos, a fogyás következtében – hiába járt naponta reggel és este konditerembe – megnyúlt a hasán, a hátán, a combján a bőr, plasztikai műtétre szorulna. Mivel ő lett az év átalakulója – erről érme is van a Testnevelési Egyetemtől – az egyik méregdrága magánklinika megkereste, hogy fizetik minden műtétét és egy évig az összes felmerülő költségét. (Kb. négy millió forint) Ha cserébe vállalja, hogy minden a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlik.Csodálatos ajánlat, ugye? Azonban az élet közbeszólt, a lány szerelmes lett egy Londonban élő srácba, aki pedig ezzel a megváltozott testtel is viszontszereti őt, s nem akarja, hogy a lányról szóljon egy évig minden női magazin. Közös döntésük értelmében a lány március nyolcadikán végleg ki is költözik hozzá.Nekem sokszorosan is nagy csoda ez a lány. Először mert le tudott fogyni ennyit, másodszor mert együtt tud élni a bőrével, harmadszor, mert azonnal képes felrúgni az életét, 180 fokos fordulatot venni, ha azt és úgy érzi helyesnek. De leginkább azért, mert ő meg meri lépni mindazt, amire az emberek többsége csak vágyik. S elmondása szerint épp ezért bántják őt annyian.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

kulturális

06 feb 2012

A héten három kulturális élménnyel találkoztam. Elsőként a Pesti srácok cimű musicallel, melyet Harsányi Gábor irt és rendezett. Az 1956-os eseményeket egy fiktiv túszdráma keretei közé illesztette be, melyben egy gólyatábor hallgatóit ejtik foglyul, akik történetesen épp szinészek. Életben maradásukért cserébe előadják a betanult 1956-ról szóló darabot, s közben átélik az olyan fontos erkölcsi fogalmakat, mint hazaszeretet, barátság,szerelem, bajtársiasság. Még a vámpirok is felbukkanak, s mindent erős szexualitás leng be.Számomra érthetetlen, hogy mit akart a szerző ezzel a művel. Mert nekem inkább tűnik 1956 kiparodizálásának, semmint komolyan vehető, a tanitásban megkérdőjelezhetetlen értéket képviselőnek. A dalszövegek nagyon egyszerűek, néhány vezérmotivumra felfűzhető a szerkezet, szinvonala rendkivül változó. A szinészek többsége azonban jó volt, pár emberrel szerintem fogunk még találkozni.A második élmény George Clooney filmje volt, az Utódok. Nagy meglepetés volt, mert akármennyire jó szinész is Clooney, azért minden filmjében kihasználja sármját, s inkább a férfi lesz a dominánsabb. Ebben a filmben ez nem történik, eszembe sem jutott igy nézni rá, főleg a strandpapucsban futásos jelenet győz meg minket erről. Megható, torokszoritóan szép film az Utódok, mely igazi társadalmi dráma is, mely bármelyik nagyvárosban is játszódhatna. Ám meglepő módon itt a környezet: Hawaii. Clooney monológjával kezdődik, melyben elmondja, hogy a barátai szerint aki Hawaiin él, annak nincs joga panaszkodni, mert örökös vakáción van. `Ehhez képest huszonhárom napja dekkolok egy kórházi szobában.` -mondja, s benne is vagyunk egy család válságában, mely önmagán túlmutatva a társadalom válságát is jelenti.Clooney minden manir nélkül, olyan természetességgel játszik, mintha nem is játszana. Visszafogott, érett szinészi játékkal döbben meg élete fordulatain, s vonja be lányait a változások könnyebb átélésébe, s értelmezi át a család hagyományos fogalmát.Érdemes megnézni, szép és jó film. A harmadik: Brad Pitt Pénzcsinálója (Moneyball). Húztam a számat, hogy megint egy sportos film, biztos a bajtársiasságról, a fair play-ról szól, didaktikus lesz. Nem, nem erről szól, hanem a másik oldalról. Ha az előző filmben Clooney pocakos kacsázása a strandpapucsban volt meglepő, akkor ebben Pitt hatalmas táskái a szeme alatt, idétlen haja, és állandó köpködése egy papirpohárba. Lassú film ez is, szűkszavú. Pitt is öregszik, és ez egyre jobb lesz. Hitelesen játssza el az önmaga igéretét soha beváltani nem tudó, csalódott managert, aki valami újat akar: matematikai, statisztikai módszerekkel, algoritmusokkal, képletekkel felépiteni egy sikeres baseball csapatot, mindenkivel szemben. Hogy sikerül-e neki? Igen, de mégsem. Nem úgy, akkor és ott, és azokkal, akikkel.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

hólapát

06 feb 2012

Az országban egyetlen falu van elvágva a külvilágtól, az is természetesen szülőfalumtól három kilométerre található. A szomszéd faluban meg a buszok akadnak el folyton. Nem csodálkozom, tudom mit jelent, ha a völgyben fekvő településekre hó hull. A legkisebb feltámadó szél a hegyekről ide fújja le még az összes többi havat, s akkor nincs az a hófogó rács, mely útját állná. Bár, manapság már nincsenek is a környéken ilyen rácsok, mert azonnal ellopják őket.Hó van tehát. Rengeteg. Tegnap mi is örültünk neki, Pöttyös gyárthatott hóangyalokat. Csend lett végre, és tisztaság. Pár napig tartó megtisztulás. Tegnap kezdődött, s még jelen pillanatban is esik. Belegondoltatok abba, hogy ha ez a mennyiség eső lenne, milyen következményei lennének? S állitólag, holnap jön az utánpótlás. Mikor kicsi voltam, reggelente hóesés idején mindig a hólapát hangjaira ébredtem. Nagypapám és apa hajnaltól tolta el a havat. Mindig ragyogó napsütés volt a havazások másnapján. A hólapát hangjait most is hallom, a nap is ragyogóan süt….csak nagyapám nem él már. S én sem vagyok Hidvégen. Egyre jobban hiányzik a falu.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

87

04 feb 2012

Valamiféle csodavárás jellemzi ezt a hó-mizériát, s bennem a karácsony előtti időszakot idézi fel. Hihetetlen, hogy mennyire él az emberekben az igény arra, hogy napokra bekuckózzanak, s ha nem muszáj, az orruk se dugják ki. Sok ismerősöm például napok óta gyűjtögeti a filmeket, amit majd a családjával fog megnézni ezen a beigért havas, fagyos hétvégén. A kisboltban tegnap már kora délután elfogyott a péksütemény, a nagyobb boltban hosszú sorok kigyóztak, a kosarakban alapvető élelmiszerekkel.Mintha valami cezúra, ünnep jönne.Én megértem. Mindenki vágyik arra, hogy legyen egy 1987-es tele.

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

hahó

02 feb 2012

Mindenhol arról szólnak a hírek, hogy milyen hideg (már érzékeljük), de legfőképpen mekkora hó lesz pár napon belül. Észak-Magyarországon sok helyen már tanítási szünetet rendeltek el, szüleimnél – Miskolc környékén – is farkasordító hideg van. Azt mondják, olyan hó lesz, amilyen huszonöt éve volt, 1987-ben. Emlékszem, olyan hó volt, hogy napokig nem jártak a buszok, a kenyeret és tejet tankokkal szállították a faluba, nekünk pedig semmi más dolgunk nem volt, mint a szánkókkal lecsúszni a téesz tehénóljánál. Mindent félméter vastagon borított a hó, eltűntek az utak, kristálytiszta lett a táj, metsző, hideg levegővel. A hatalmas hóval a mínusz 22 fok is járt. Ma már elképzelni sem tudom, hogyan bírtuk ki. S épp ezért félek, mi lesz, ha tényleg akkora hó esik, mint amit jeleznek…Hogy fogja papám eltakarítani?!

· · · ◊ ◊ ◊ · · ·

Legutóbbi hozzászólások
Archívum