marlenblog

"hogy elérjek a napsütötte sávig"

Archive for február, 2012

29 február
0Comments

14

Napi tizennégy órai munka után olyan üres tud lenni az ember feje, hogy csak bámul ki a szemén, és elképzelni sem tudja, hogy holnap és azután is még ugyanilyen napok várják.

27 február
2hozzászólás

tuti módszer

Mikor megkérdeztem tőle, hogyan csinálja, nem kertelt. Egyenesen a szemembe mondta, én pedig megdöbbentem a válaszon. Felkészültem a kioktatásra, a megdicsérésre, mely mégis úgy hangzik, mintha beszólogatna, a tuti módszerekre. Becsülöm benne az őszinteséget, mert csinálhatta volna azt is, mint az állandó fogyókúrázó és vécékben hányó ismerőseim, akik ráadásul genetikusan soványak, mint az agarak, s épp a szépen megterített, ünnepi asztalnál kezdenek el nyavalyogni, lehetőleg egy tőlük sokkal testesebb, vastagabb, netán kövér nő jelenlétében, hogy `jaj, már megint híztam két kilót, holnaptól ismét kezdhetek fogyózni!` Nem tudom, hogy ezekben a pillanatokban az ételtől megy el örökre a kedvem, vagy épp a villát szúrnám a rinyálók kezébe, vagy simán csak kifutnék a világból szégyenemben…Megkérdeztem hát tőle, hogy csinálja, s ezt felelte, egyetlen másodperc habozás nélkül: `Utálok enni. Illetve utálom az időt erre pazarolni.A gyerekeimnek sem főztem soha. `Ennyi. S már rohant is tovább, én pedig sokáig bámultam utána. Utólag örülök annak, hogy nem kellett reagálnom semmit a fentebbi pár mondatra. Azt viszont sajnálom, hogy megint lemaradtam egy tuti módszerről.

26 február
1Comment

gombgyűrűk

Valóra váltottam múltkori lelkendezésemet, köszönet érte Monkának!````

26 február
2hozzászólás

fóbia

Vajon van-e arra magyarázat, hogy miért ráz ki a bohócoktól a hideg, s miért utálom őket ennyire?!

25 február
0Comments

álom, álom, édes álom…

Megfigyeltétek már, hogy az álmokban milyen lassan telik az idő? Főleg, ha rémálomról van szó. Jut idő minden apró kicsi és borzalmas részletre, s közben nem értem, vajon miért nem hallja senki a kiabálásomat? Egészen addig, amig sikerül végre nagy nehezen felébreszteni magunkat belőle a világos és egyértelmű nappalba.

25 február
0Comments

Ma(n)cs

``

25 február
0Comments

tavasz 2.

Az egyik teremből épp a hegyoldalra látok. Lankák, tisztások. Mindig egy piknik jut eszembe róla, s mindig ezt a képet látom magam előtt. A Duna-parti tavaszt, Czeglédi Gizella festményét.``

24 február
0Comments

Cheri

Azt hiszem, egy idő után – minden lényeges megfogalmazása után, mikor rájön az ember, hogy az igazán fontos dolgok úgyis kimondhatatlanak és fájdalmas felismerésekhez vezetnek csupán – mindannyian elérkezünk oda, ahová Stephen Frears ezzel a filmmel. Így írnak róla:`A lélektani titkosírás megfejtése helyett Stephen Frears inkább a fecsegő csecsebecsék felé fordul. Gyűrűk, gyöngyök, nyakékek és brokátok pillanatnyi értékei, jelentései, illetve az, hogy e tárgyakat éppen ki és hogyan viseli – ezek izgatják a rendezőt.` És ez igaz is, tobzódunk a szecesszió csodáiban, a csodálatos ruhák, ékszerek látványa egyszerűen lenyűgöző. Minden finom, már-már bántóan kifinomult, (ez főleg a férfiak esetében hat zavarólag) de mikor úgy igazán beleélnénk magunkat a dekadencia, és az érzékiség világába – véget ér a kor is, a film is. A hedonizmus hosszabb távon nem a túlélés eszköze, s nem bocsátják meg azok, akik nem részesülnek belőle. Azért ennyi finomság közben jól jöhet egy kis brutális, kilencven százalékos kakaótartalmú étcsoki. Csakhogy legyen valami ellensúly.[youtube_sc url=`http://www.youtube.com/watch?v=S_dCJ7NQLxs`]

22 február
0Comments

san marco

`` ``

21 február
2hozzászólás

emberleves

A férjem az előbb megkérdezte tőlem, hogy vajon miért ébresztettem fel őt éjjel háromkor azzal, hogy az évszázad találmányát álmodtam meg, melynek az `emberleves` munkacimet adtam. Szegényt halálra rémitettem, amit nem is csodálok.Valakinek van valami ötlete, hogy mit akarhattam?

21 február
1Comment

tavasz

Nálunk már beköszöntött a tavasz. Én átültettem a virágokat, a macska leverte őket a szőnyegre, kiszórta belőlük a földet, a kutya pedig lepisilte.Csak állatokkal ne kezdjen az ember!

21 február
0Comments

103.

``

20 február
0Comments

tovább

Minél több időm van egy probléma megoldására vagy egy munka elvégzésére, annál jobban elhúzom, aztán meg dühös vagyok magamra, hogy megint akaratgyenge voltam, és mennyi minden értelmesebb dolgot csinálhattam volna a töketlenkedés helyett. Mert végül megcsinálom, de mindig hétvégén. Pedig lenne időm hétközben is, esténként dolgozatokat javítani. Mondjuk fáradt vagyok mindig, és alig látok. De mégis, másképpen kell csinálni, hogy ne hozzam állandóan haza a dolgozatokat. Jövő héttől úgyis van ebédem, benn maradok inkább tovább. Hétvégi non plus ultra: egy zseniális fülbevaló az Auchanban, s elég ígéretesnek tűnik a most elkezdett könyv, a friss, tavaszi idő, és természetesen az új polc a konyhában.

18 február
0Comments

emberi

Számomra pedig az megfizethetetlen és csoda a facebook-kal kapcsolatban, mikor láthatom, hogy az általam tisztelt, szeretett és nagyrabecsült – immár nyugdíjas – pszichológus a VV hivatalos oldalain kommentekben elemezgeti egy-egy villalakó stratégiáit, és híveket toboroz egy-egy kiválasztás előtt. Ez már-már olyan, mint amikor Török Gábor Éden Hotelt nézett.

18 február
0Comments

hamvazó

Farsangi időszak van még, kár, hogy eltűnt ez is az életünkből, a nagy bálok, vigasságok, szép ruhák kora lejárt, pedig fényt és örömet hozhatnának a sötét téli időszakba. De, kikopott ez is az életünkből, csak a tradicionális farsangi étek, a fánk maradt meg. Sajnos, nem tudok készíteni sem szalagosat, sem képviselőt, sem pedig mamám-féle csörögét, pedig az valami csoda az általa készített baracklekvárral! Részemről a farsang megünneplése idén két fánk elfogyasztására korlátozódott, s jövő szerdán már Hamvazószerda, vége a farsangi időszaknak, kezdődik a böjt, a Húsvétra készülés. De jó lenne, ha egyszer végigtudnám csinálni azt a negyven napos felkészülést! Testileg-lelkileg felfrissülnék, megújulnék. Mondjuk úgy nehéz, hogy épp tegnap fizettem elő ebédszállításra. De, lelkileg talán lehet készülni.