Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat

Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya,s szememből az önkívület kicsap,emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,halál fölé, a régi romokon,segíts nekem, szeptember, ne eressz el,testvéri ősz, forrón-égő rokon.Én nem dadogtam halvány istenekhezhideglelős és reszkető imát,mindig feléd fordultam, mert hideg lesz,pogány igazság, roppant napvilág.Méltó vagyok hozzád: nézd, […]