gyermekkorunk ételei

Kata játékra hívott: `Gyűjtsük össze gyermekkorunk kedves ételeit, sütijeit blogunkon! Bizonyára mindenkinek vannak kedvencei, melyekhez akár kedves történetek is fűződnek. Emellett persze akadnak olyan ételek is, amiket valamiért nagyon nem kedveltünk. A számot tekintve nincs szabály, mindenki annyi ételt sorol fel, amennyihez kedve van. Így jobban megismerhetjük egymás ízvilágát és egy kicsit nosztalgiázhatunk is.Egy bloggernek 5 másikat kell meghívnia a játékra!`1. Szilvalekvár. Nagymamám által főzve, üstben, hosszú órákon át, mígnem este kilenc felé eloltotta a tüzet. A lekvár sötét volt, kicsit kemény, olyannyira, hogy cseppentéskor megdermedt. Egyaránt használható volt vajas kenyérre kenve, és lekváros buktába töltve.2- Apropó, lekváros bukta. És túrós táska, valamint fahéjas-csokis csiga. Ők hárman, mindig egyszerre sültek. 3. Túróval töltött zsemle, olajban sütve. Ma már képtelen lennék megenni, de a szombat reggeleket régen mindig bearanyozta. 4. Májkrémes kenyér. Imádtam. S körülbelül húsz éve nem is ettem, nem bírnám lenyelni. 5. Tejfölös kenyér. Péntek délután négykor hozták utoljára a héten friss kenyeret, aztán hétfő reggelig semmi. A domóját, vagy csak egy szeletet vastagon megkentük tejföllel, és azon melegében, frissen ettük. 6. Héjában sült krumpli, sóval, vajjal. Minden betegségkor vagy a jéghideg téli napokon ezt kértem nagymamámtól. Eredetileg praktikus ételnek szánták a falusiak, esti misékre, zsebben hordva melegítették kesztyű híján így a kezüket. 7. Sütőtök. Családi csemege szombat délutánokra. 8. Pogácsa. Mindig, minden mennyiségben. A sors fintora, paradoxona, hogy ez az, ami sosem sikerül. Egyébként pedig minden hiányzik. A sütik, a lángosok, a fejtett-és csülkös bablevesek, a paradicsomos káposzták, a lebbencslevesek, a rántott csirkék….minden.Annak ellenére, hogy épp a múltkor beszéltük lippivel, hogy nekünk esélyünk sem volt gyerekkorunkban egészségesen étkezni, s az utánunk jövő korosztály már jó egy fejjel magasabb tőlünk a minőségileg jobb étkezés következtében. De, mint a listából is látszik, sehol egy müzli, egy rozskenyér, ásványvíz, netán bifidus-essensis joghurt.Adnám tovább Nórának, Palomának, Stalinak, Zazáleának, és Enikőnek. Ha van kedvük hozzá, persze.

9 thoughts on “gyermekkorunk ételei

  1. ki foglak ábrándítani,nem emlékszem semmire, de ennek igen-igen szomorú oka vanettől függetlenül köszönöm,hogy gondoltál rám!

  2. A felsoroltak közül, a szilvalekvárt nem szeretem, , persze így felnőtt fejjel. A gyerekkor? egészen más:)

  3. Nagyon örülök, hogy csatlakoztál Marlen!Ugy milyen jó visszaemlékezni? 🙂

  4. Akkor köszönöm! Elfogadom a stafétát, hamarosan írok is róla (bocsánat, az elmúlt 'szép' hetet a Balcsin töltöttem).

  5. nyaralásért sose kérj bocsánatot:) nem volt jó időtök:(

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.