Egyébként pedig (az itt sokszor kommentelő) Henie felcsapott fondant-cukrásznak, indított egy honlapot is, mi pedig tőle `rendeltük meg` mamám tortáját. Ki hinné, hogy rövidke történetének ez még csak a harmadik alkotása? Az oldalon az is olvasható, hogyan készült a mi királyliliomos (mamám kedvenc virága) tortánk. Kicsit szégyellem is magam, hogy ekkora macerába rángattam bele a […]
Hazaérve a fejemre esett az esküvői tortáról maradt vőlegény-menyasszony figura, természetesen a vőlegény. Kicsit elszédültem, aztán észrevettem, hogy az `ütközés` akkora volt, hogy a vőlegényfigurának letört a feje, miközben majdnem betörte az én fejemet. Lehet, hogy ez valami előjel?:)
Hallgatva az egyre riasztóbb és kétségbeejtőbb beszámolókat a borsodi kisfalvakból, napról napra jobban rettegek attól, hogy valóra válnak újra azok az éhséglázadások, melyeket Krasznahorkai Az ellenállás melankóliája című regényében írt meg.
Vannak ezek a pillanatok, mikor mindenki egyszerre tűnik el, kihal a facebook is, kiürül minden, megszűnik a zaj, elcsendesedik a város, lehet kényelmesen parkolni, s ilyenkor mintha mindig húsleves és rántott hús-szag szállna a levegőben, mintha a bemondók nyakát is ezerrel szorítaná a nyakkendő, mikor a magányos emberek kínokat állnak ki az egyedülléttől, s az […]
`Végül Woland is felöltötte valódi alakját. Margarita nem tudta volna megmondani, miből van lovának szerszáma, talán holdsugárból, gondolta; talán a ló maga is csak gomolygó sötétség, sörénye felhő, lovasának sarkantyúja pedig fehér fényű csillag.Így repültek szótlanul, sokáig, amíg alattuk megváltozott a táj. A bús erdők sötétségbe fúltak, magukkal vitték a folyók tompa fényű pengéit is. […]
Azon pedig, hogy a mai tizennyolc-tizenkilenc évesek is néztek annó (és szerették is) Váratlan utazás-t és Hetedik mennyországot, annyira elcsodálkoztam, hogy még kérdezni is elfelejtettem. Pedig érdekelt volna, hogy talán a Szívtipró Gimit is nézték-e.
Megérkeztek ma a nyulaim is! Hadd ajánljam figyelmetekbe Tanó Móni, enteriőrtervező oldalát, ahonnét ők is jöttek! Sok hasonló apró szépség vár mindenkit nála.
Nagycsütörtököt mondok. 🙂Most olvastam Bálint gazdánál, hogy ma ennek alkalmából mindenképpen zöldet kell enni, mert vidéken `Zöldcsütörtöknek` is hívják, így adta magát, hogy medvehagymás-spenótos tészta legyen az ebéd párolt pangáziusszal. Ez utóbbi is `zöldben` él, ugyebár 🙂Jövő héten csalánlevest készülök főzni. Csak az keserít el, hogy tudom: nagyapám öt évig evett csalánlevest szinte minden nap […]
Hiányérzetem van, mert elvesztek az Ünnep pillanatai teljesen. Falun még ünnep a Húsvét. Igazi, testet-lelket melengető, hosszú időszak előzi meg a tavasz első napsugarának kibukkanásával. Mindennek megvan a maga rendje. Előbb a kert, aztán a ház előtti gyep, a virágok, majd a ház következik. Az ablakok roppant lényegesek. Mintha a kosz, a piszok eltüntetésével véget […]
Koltai Lajos Sorstalansága akárki akármit mond, jó film. Meg tudja szólítani az emberek lelkét, s ez a legfontosabb.
Az Összeomlás (Falling Down) még mindig az egyik legjobb film, amelyet valaha készítettek, s ma még aktuálisabb, mint a forgatása idején.
Életünk első irodalmi csereberéjén a Rohamban, a kedves hölgynek köszönhetően sikerült szert tennem egy 1910-es Edmondo Amicis: A szív című könyvére, egy olyan kiadásban, melyet Pacskovszky József Esti Kornél csodálatos utazása című filmjében az ifjú Esti ad ajándékba szíve bajor hölgyének. S melyet, később, immár öregen: megtagad, az újbóli találkozáskor. Meglepően sok volt a régi […]
Most, hogy mára egyedül maradtam, hirtelen óriási csönd lett. S bár, igyekszem okosan eltölteni a magányos időt, (reggel kilenctől fél négyig tételeket irtam) mégis rosszul tűröm. Folyton mesélnék, majd ráeszmélve, hogy nincs kinek, nincs lippi – abbahagyom a megkezdett mondatot. Kutyaárnyakat vélek elsuhanni, képzeletben már látom, ahogyan ugrik és kucorodik az ágyba. Irigységgel nézem a […]
Néptáncgála volt a suliban, ez az utolsó tánc a huszonnégyből, sajnos a darab cimét elfelejtettem, a programot pedig nem hoztam haza. Nekem ez tetszett a legjobban, a néptánc közelitése, keverése a kortárs táncokkal. Az első fél perc direkt sötét, dramaturgiai okokból. Nézzétek! Egyelőre csak link van, mert nem lehet beágyazni ide.http://www.youtube.com/watch?v=WIDMt-2_4dY&feature=player_embedded#at=134
Ma a rádióban egy székesfehérvári hölggyel beszélgettek, aki anyagi okokból, megfontolton készül az öngyilkosságra. Nem jószántából, hanem mert nem talál két éve állást, hónapok óta nem tudja fizetni a közüzemi számláit. Azt találta ki, hogy marad a Magánnyugdijpénztárban, melyben a megtakaritása halála esetén örökölhető. Igy a fia vissza tudja fizetni az adósságait, s még marad […]
még mindig `na, ide lőjetek!`-szindrómában szenvedek. pedig mennyivel egyszerűbb lenne észrevétlen élni, mindenféle (lippi szerint) kötözködés és kekeckedés helyett. megtanulni pihenni, kerülni a konfliktusos helyzeteket. akkor talán aludni is nyugodtan tudnék, nem csak igy, óránként fel-felébredve.
Nem nagyon haladnak mostanában a dolgaim, leginkább úgy érzem magam, mintha egy helyben dagasztanám a sarat, s ez elég elkeseritő. Sok tényezőre visszavezethető ez: időhiány, fáradtság, rossz közérzet, és a lustaság. Az is lehet, hogy túl sokat akarok egyszerre, s igy szükségképpen keveset fogok, de kipróbálva ezt a zónázást, (mindig csak egy részfeladatot oldok meg […]
Dolgozatjavitás közben azon elmélkedek, hogy mennyivel egyszerűbb lett volna a felvilágosodás korában az ortológusoknak és neológusoknak, ha lett volna már facebook, hiszen mindkettő csak megcsinálta volna a maga fb-csoportját, aztán lehetett volna őket lájkolni.
Három üveg, olivaolajban eltett, apróra vágott medvehagyma. Már ma is volt értelme.
A héten folytatódott a két hete megkezdett beavató szinházi program, az előadással és az azt követő rendezői-dramaturg- szinészek beszélgetéssel. Mivel többször volt már rossz tapasztalatom ilyen esetekben, egy idő óta szinte kizárólag csak `klasszikus, nagyszinházi` előadásokat választok. A Katona Kamrájában voltunk egyébként, s Dorota Maslowska: Két lengyelül beszélő szegény román cimű darabját néztük meg Kovács […]
Kezdek a magam számára (is) ijesztő lenni. Ha gondolok valakire, két perc múlva felszáll mellém a metróra, minél jobban akarom kerülni a találkozást, annál nagyobb az esélye, hogy belefutok. Ha gondolok valamire, bekövetkezik. De úgy, hogy egy előtte a pillanat töredékrészéig még le is játszódik a szemem előtt a jelenet. És egyre rosszabb.
Egyre jobban rájövök, mekkora zseni is Tarr Béla. Ma például Musil Törless című művének `operai` nyitányával foglalkoztunk, (mérnök volt a szentem, mindent mindig megtervezett előre) s azzal, hogyan működik mindez a filmben. Mivel a Schlöndorff-féle film megszerezhetetlen, az `épp kéznél lévő` Werckmeisterben vizsgáltuk meg. Legnagyobb meglepetésemre, (bár lehet, hogy csak kiváló forma-, és stílusérzékkel megáldott […]
na, ezt igazán érdemes elolvasni teodora blogjáról, ahogyan n/a-val és a többiekkel beszélgetnek rólunk, magyarokról méla undorral, Amerikába szakadt hazánkfiai a kommentekben: http://teodora.freeblog.hu/archives/2011/03/31/Emberek/
Látom a statisztikából, hogy milyen sokan tértek vissza ide nap mint nap. Ez megható. S én annyira szeretnék irni valami igazán izgalmasat, eredetit, hosszút, melyet nezsike naponta többször is kiráz a kisujjából, valamit, amitől engem meg a hideg ráz ki – pozitivan. De, csak ülök, lábam belesüppedve a mocsárba, ajkaim lezárván, vagy ha szólásra nyilanak, […]
Ezt kaptam ma reggel facebook-on. Nem tudom hová tenni.Tárgy: MegértésKedves ………..!Sajnálom a történteket, a vasárnapi misén majd imádkozom érted.Kézcsókom, Marci a rajongód
Hol a csöndjeivel, hol a zajaival van bajom. Ha tiz percig nem hallom a hangját, hajlamos vagyok a filozofálgatásra, `talán valami baj van, csak nem mondja, próbálja megoldani magában`, töprengek, aztán szóvá teszem, s kiderül, hogy csak elfáradt, belemerült az olvasásba, valami szakmai kérdésen gondolkodik. Nappal ezek a csöndek, éjszaka a zajok a deviánsak. Főleg […]