marlenblog

"hogy elérjek a napsütötte sávig"

26 március
15hozzászólás

pszichológia

Vannak ezek a népszerű pszichológiai dolgok, hogy állits rangsort, tűzz ki magad elé rövid-és hosszútávú célokat, keresd meg a megvalósitásukhoz illő leghatékonyabb eszközöket. Úgy vélem, ez Magyarországon kivitelezhetetlen. Ebben az országban csak egyetlen célja lehet az embernek.

 

15 hozzászólás to “pszichológia”

  1. teodora szerint:

    ilyen negatív hozzáállással még az sem biztos, hogy sikerül.. (bocs)

  2. marleen szerint:

    erre most nem irok inkább semmit teodora, főleg, hogy irtad: te még haza sem jössz inkább.

  3. teodora szerint:

    megértem, hogy rossz légkörben nehéz, de ettől még ezekben lehet, hogy van általános igazság, és mindenkinek csak egy élete van, nem érdemes feladni és eldobni.. vannak kisebb, megvalósítható célok is, nem minden a pénz. lehet sétálni, korán vagy később kelni, megtanulni dolgokat, főzni, enni, diétázni, hímezni, nemcigzni (akit érint), állást keresni, sorbarakni a könyveket, tenni az embernek magáért (vagy másért), felnevelni egy bokrot, kifesteni a falat. nem a külsőségek mondják meg, hogy mit ért el valaki, hanem a saját lelkiismerete, a mosolya. aki nem próbálja meg, amit szeretne, az hiába talál ezer kifogást, valódit vagy sem, mindig ott motoszkál majd benne, hogy 'mi lett volna, ha'.. és a szakadék csak egyre nő. szívből kívánom, hogy megtaláld, ami neked örömet és a sikert jelent. sokszor szerintem épp az segít, ha lemondunk róla, és már nem a trófea a fontos, hanem az út. a prioritások is lényegesek, még ha a pénzt és az időt pl. nehéz is beosztani, de pl. a saját lelki erőforrásainkkal mi rendelkezünk, és az emberek nagyon sokat elpazarolnak belőle olyan ügyekre, vitákra, sérelmekre, emberekre, amikre vagy akikre nem érdemes.

  4. n/a szerint:

    Sajnos sem motivációkkal, sem tanáccsal, sem parittyás ostorral nem fogsz tudni segíteni. A legtöbbször már csak hagyni kell (ez tapasztalat), hogy legalább velünk megoszthassák a bánataikat a hazaiak.Akarsz erről még többet is mesélni nekünk, Marleen?

  5. napsi szerint:

    nem hiszem, hogy marlen lenne negatív. elég rég olvasom és nagyon ritkán látok nála lehangoló posztot. ha mégis, akkor annak biztos nyomós oka van. teljesen egyetértek vele… sajnos az a bizonyos kemény munka magyarországon nem hozza meg a gyümölcsét. ez nem azt jelenti, hogy nincsenek boldog és teljes életet élő emberek magyarországon, csak azt mondom, hogy aki most indul nulláról annak szinte lehetetlen egyről a kettőre jutnia.

  6. marleen szerint:

    nem értitek. egyikőtök sem érti. nem tudjátok elképzelni sem, hogy mi van itt.

  7. napsi szerint:

    de. értem. én is benne éltem. és az a trutyi mára már a közszférát is elérte. lásd apám. lásd anyám. és lásd fogadott anyám (a Zasszony), akiknek az életük az elmúlt egy év alatt kifordult. minden egyes telefonbeszélgetés vagy hazalátogatás alatt olyan negatív bombákat kapok, ami kiüt hetekre. és nem. nem a családom tehet róla. és igen. szeretném tudni mi folyik otthon. és segíteni (ha csak tanácsokkal is) azoknak, akik el akarják hagyni. és azt sem szeretném, ha az a még nagyobb trutyi ami marad az a családomra és a születendő unokahúgomra omlana.

  8. n/a szerint:

    Félszavakból, vagyis inkább a ki nem mondott gondolataid miatt, ez most valóban úgy tűnik, hogy nem igazán lett érthető a kinti olvasóidnak, hisz még azt sem írtad meg példaként, hogy mik is azok a 'rövidtávú célok', amik kivitelezhetetlenek lennének a számodra. Igaz, idővel, ennél a korosztálynál, sokszor már erősebbek az érzelmi, belső akadályok, mint egy esetleges anyagi nehézség. De szerencsére nem vagyok egy önkéntes pszichológus, így nem is akarom firtatni tovább. Látom tudsz tovább lépni, és ez jó.

  9. marleen szerint:

    n/a: évek óta kommentelsz, s évek óta nem tudom, hogy nő vagy-e avagy férfi, voltál-e itthon vagy végleg hátat fordítottál ennek az országnak, ott születtél-e vagy kiköltöztél, ergó semmit sem tudok rólad. örülök neked, de nem írhatok semmi konkrétumot, nem tudhatom, hogy kinek milyen szándékai vannak ezen a blogon. öncenzúra, tudod.

  10. Zoli szerint:

    Az az igazság, hogy ez szerintem is így van. Véleményem szerint célok mindenképpen kellenek, és ez szerintem független hol van az ember itt, Amerikában vagy Szomáliában. Csak valószinűleg a célok lesznek mások. Olyan cél kell, ami reális, és amit el is lehet érni. Ha nem sikerül más oldalról kell megközelíteni a dolgot.Például a háborúban a munkaszolgálatosoknak ki volt adva, hogy fejenként hány aknát kell összeszdniük. Ha nem teljesítették, agyonlőtték őket. Így akinek több aknája volt a végén odaadta annak, aki nem teljesítette a penzumot. Így tudták elérni a célt, hogy életben maradjanak.

  11. marleen szerint:

    Zoli, az analógiádnál maradva: te megosztanád a fizetésed egy részét másokkal például, hogy közelebb jussatok együtt a célhoz?! Egyébként megnéztem a Bennfentesek cimű dokumentumfilmet a legutóbbi gazdasági világválságról. Elmagyarázod nekem, hogy lehettek a CDO-k 3A-s besorolásúak az olyan könyvvizsgáló cégek, mint pl. a KPMG és olyan hitelminősitők szerint mint pl. a S and amp;P, mikor szinte egy nap alatt omlott össze az egész rendszer?

  12. n/a szerint:

    🙂 hmmm…mi még most is félreértjük egymást. Őszintén mondom, nekem csak annyi jött le a posztodból, hogy mostanra már a rövidtávú céljaid megvalósitását is eleve feladod…egyfajta Pató Pal úrt hallani ki belőle, csak nem az 'Ej, ráérünk arra még!' , hanem a hazai közhangulaton is eluralkodó „Ej, minek, miért, úgy sem fog menni, stb” amúgy valóban érdekes lenne, egyszer összefutni veletek.

  13. marleen szerint:

    n/a: régen olvasol, ismerhetnél már annyira, hogy rajtam – ha elhatározom – aligha múlnak a dolgok, a patópálozást igy sértőnek érzem részedről. valószinüleg nem követed az itteni eseményeket, igy nem értheted mit mire értek. van föntebb a hozzászólások között olyan, aki viszont igen. az összefutásnak nem hiszem hogy kedvezne a rejtőzködés.

  14. Bobita szerint:

    Nagyon sajnalom, amit irsz, es megertelek. Mostanaban tobb ok miatt is probaltam kommunikalni magyar korhazakkal, ovodakkal, es ugy ereztem, hogy rohadtul semmilyen egyuttmukodest nem varhatok.A korhazban cia ugynoknek neztek, az ovodak pedig ugyan kiteszik hogy van email-cimuk, valojaban honapok ota valaszra sem meltatnak.Kozben pedig olvasom a hireket, azok sem vidamitanak, meg a rengeteg level, amit olyanoktol kapok, akik el akarnak jonni…Sajnos, ha arra gondolok, hogy otthon kell elnem, en sem tudok egyetlen pozitiv dolgot sem magam ele vetiteni, es latom ezt a hatalmas elkeseredettseget az otthoniakon is.Nem tudom, mi lenne a megoldas.

  15. Zoli szerint:

    Sajnos nem láttam ezt a dokumentumfilmet, és nem is mondanám magam szakértőnek a témában, de elég komplex okai voltak a válságnak. Amit a fizetésről mondtál, jelenleg is ezt teszem, az egészet megosztom a családommal, hogy elérjük a jelenlegi fő célomat, hogy a kislányom egészséges és boldog ember legyen.

Place your comment

Please fill your data and comment below.
Name
Email
Website
Your comment