linedance

Régebben szerettem táncolni, és jól is csináltam. Azonban jöttek a gerincbántalmak, és nem akartam állapotromlást, jártam inkább gyógytornára és úszni. Aki kettőnél több hétig tornázott valaha, az pontosan tudja, hogy mennyire unalmas egy gyakorlatsor, nemhogy éveken keresztül. Az úszás is unalmas, ha úszok, folyton összeszedek valami kórságot, aminek többe kerül a gyógyitása, mint a belépő, […]

e-reader

Sosem gondoltam volna, de eljutottam odáig, hogy a teljes nyolc évfolyam, plusz a fakultációk és szakkörök anyaga elfér egy A/5-ös méretű, füzetvastagságú, kb. fél kilós e-book olvasón….persze, a könyveket semmi sem pótolhatja, de ami jó, az jó.

félelmetes

Vannak furcsa (és félelmetes) dolgok az életben. Ilyen az, ha valakire (akiről egyébként már húsz éve egy szót sem hallottál) rákeresel a google-ban, és kiderül, hogy egy hete halt meg. Vagy ilyen, ha szeretnél valamit megnyerni, és megnyered. Vagy éppen, ha valamitől annyira menekülnél, és épp azt hozza eléd az élet. Megint nagyon tél van.

jelentős

A magyar nők jelentős része szerint az elmúlt évtizedre legnagyobb hatást gyakorló női írók 2-3. helyére Nők Lapja-beli újságírót szavazott meg.` Gratulálok`, hogy egy Fejős Éva a 3. helyen végezhet! Minek is beszélünk irodalomról ebben a kontextusban?!

három lila jácint

Tegnap lippi három lila jácinttal tért haza, melyet a lakás különböző helyiségeiben helyeztünk el, igy most az az egész lakás erőteljes jácintillatban úszik. Ha nem lenne elég markáns a tavasz jelenléte, figyelmeztetnek erre az udvaron hajnal fél öt óta nótázó feketerigók. Bár, nem rájuk ébredtem, a rádió üvöltő ébresztőjén felhangzó `We vish you a merry […]

valentin

Tegnap egy felnyitott doboz kekszet kaptam a férjemtől. Átfutott az agyamon, hogy a nagy túlórázás közben talán erősen megéhezett és megdézsmálta azt, de gondoltam, a szándék a fontos, nem feledkezett meg a napról. Igy még nagyobb volt a meglepetésem, mikor a kekszek alá dugdosva kis cetliket vettem észre, melyeken ilyen és ehhez hasonló szövegek voltak: […]

működik

végre valami, ami működik! az erzsébetvárosi új diagnosztikai központ vadiúj, csilivili, extramodern, segitőkész mindenki, jól szervezett, felesleges várakozás nélkül, az orvosok kedvesek, tiszta minden: öröm volt a ultrahangos vizsgálat:) ja, és hál`stennek a lábamnak semmi baja, pedig már műtéttel rémitgettek:)

süti

gondolom, az ismerős postás eléggé meglepődött, mikor tőlem a férjemnek kézbesitett ajánlott csomagot:) már csak azon izgulok, hogy vajon milyen sütit küldött neki a Tesconyha, és ehető lesz-e még hétfőn, mikor átveheti?:)

kell a munka

ó, igen, két nap betegszabadság után már biztosan tudom: nem fogom én kibirni itthon a nyarat. kell valami munka, hacsak fagyigombóc-mérés is, de valami, amiért naponta felöltözök, beosztani kényszerülök az időmet és eltereli a gondolataimat. tudom, tudom….de, próbálkozni azért lehet.

szabadság?

Mindig nagy kihivás nekem az Iskola a határon-t tanitani. Mert hogyan is csináljak tananyagot, felmondandó tételt a legszemélyesebbemből, az én és a mi `kényes, szép, fényűző, komolytalan, civil életünkből`? Hogyan beszélhet az ember a nyelvről nyelv nélkül, a szabadságról szabadság nélkül?!

viz

úgy iszom a rengeteg vizet, mintha már feltaláltam volna az influenza ellenszerét, mert az a kósza gondolatom lett meggyőződésemmé, hogy a méregtelenités kimossa belőlem a virus legkisebb maradékát is. csak a szédüléssel nem tudok mit kezdeni.

süt a nap

Gyönyörűen sütött ma a nap, de kár lenne hinni, hogy itt a tavasz. Mindenesetre arra jó volt, hogy egy pillanatra fellélegezzünk a fagy és a hideg szorításából, újra felfedezzük Pöttyössel séta közben a régi helyeket, s az emberek ellepjék a Belvárost, itt-ott meg-megállva napozni. Lippi végül nem jött velünk, nagyon gyengének érzi magát, amit egy […]

beteg?

Korai volt az öröm, mára én is lebetegedtem. Nem teljesen, de a szemeim már égnek, a végtagjaim fájnak és erőteljesen kerülget a hányinger, s itt az örök barát: a köhögés is. Épp ezért örömfaktornak épp elég volt az előbukkanó nap, a gyönyörű labrador hazafelé a héven, a bkv-s, aki utánarohant az ottfelejtett telefon gazdájának, hogy […]

puszibolt

Cserna-Szabó András: Puszibolt `Ez a könyv a boldogságról szól – a pusziboltról, ami hol kinyit (és akkor lesz nekünk nagyon jó), hol pedig bezár (és akkor halálhörgés, siralom). Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind-mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján. […]

örök hó és tél

Olyan hosszú ideje van már hideg, mintha örök életünkben csak fáztunk volna. Nekem mindig a hátam fázik a legjobban, a hátsó bordák közé hatol a hideg, halk sipolás, nagy sóhaj,nagy levegő, léptek gyorsitása – rohamléptekben teszem meg az utat metróig és munkahelyig. Nem birom a hideget, mintha a csontjaimból szivná ki a velőt, belőlem pedig […]

alkotók

Mindig azt hittem, hogy aki alkot, az különleges ember s épp ezért tiszteletet érdemel. A jó hír, az, hogy úgy látszik, ők is ezt hiszik magukról. A rossz, ha épp hétköznapi témát vetnek fel, s te a leghétköznapibb érveléssel jössz, rögtön akadékoskodó és kukacoskodó leszel, s tisztelettelen. Tanulság? Nem kell játszani velük. Vagy fejet hajtani […]