virágos

A legritkább esetben hordozom magammal az épp olvasott könyvet. Ma épp volt nálam, mert kényszer, melyen gyorsan szeretnék túl lenni, Gion Nándor Virágos katonája nem az én világom, gyötröm magam hát vele, hurcolom, mintha azzal biztossá tenném a bizonytalant. Batthyány téren már messziről hallom a hangosbemondót, a HÉV nem jár, pótlóbuszok helyette, tömeg, siető utasok. Első reakcióm nekem a bosszankodás. Aztán végiggondolom, hogy jajj, ne legyek már ennyire német! (Németnek hivok mindenkit, aki rugalmatlan, mint a németek, akik kétségbeesnek, ha törölnek egy járatot, mert agyukban csak egyféle megoldási algoritmus létezik) Megbeszélve magammal, már a körülöttem lévő világra is tudok figyelni, s meglepődöm. Az emberek nagy többség nyugodt, esetleg közömbös vagy épp fásult? Mindenesetre hőzöngés, fennhangon bosszankodás nincs, udvariaskodás, kedvesség van. Türelmesen csinálják végig a kényelmetlenségeket, tanulok tőlük önuralmat, lazaságot. S ráadásul megvan a jutalmam: összefutok egy kedves ismerőssel! Ha nincs a műszaki leállás, talán sosem találkozunk.A minden rosszban van valami jó cimű esti mesét olvashatták.

3 thoughts on “virágos

  1. Ezt most a saját németem nevében elutasítom…:)egyébként szerintem sok oka van a német gondolkodásnak, ha a konkrét esetet nézzünk, ha nem MO-n történik, akkor tényleg baj van, mert sok helyen a közlekedésre nincs alternatív megoldás. Itt is, ha nem jár a vonat, akkor nem tudok dolgozni menni, mert nincs busz. ugyanez a többi távolságra, amit le lehet gyalogolni, az persze nem számít.A történetedben az, hogy mindenki kedves lett, az a magyar mentalitás, hogy úgyis lesz valami (küld a bkv buszt, satöbbi) és addig nem kell stresszelni a megoldáson.Persze értem, mit akartál mondani a hasonlattal, de ha így végiggondolom, nem véletlenül élek egy némettel.

  2. nekem eszembe sem jutott őszintén bevallva, hogy Georg német lenne…mindig azt hittem, hogy holland, hiszen ott éltek. De egyébként nem akartam semmire sem utalni a németséggel, egyszerűen a közkeletű sztereotípiát alkalmaztam én is, ami egyébként valóban nem helyes. elnézést.

  3. nem baj, nem sértődtem meg 🙂 a sztereotípiák jók, én egy az egyben magyar sztereotípia vagyok, csak otthon nem veszem észre

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.