marlenblog

"hogy elérjek a napsütötte sávig"

Archive for január, 2011

31 január
5hozzászólás

nagyon szőke

sötétszőke-hidrogénszőke-platinaszőke-sötétszőke, mindez a héten. hát, sok értelme nem volt. bevett csapaton ne változtass!

31 január
1Comment

6. hét

holnap már 6.hete tart a január. örökkévalóság.

30 január
1Comment

angol pizza

Mamám és nagymamám minden hétvégén válogatottan finom süteményeket készitett. Épp ezért nem értettem valamikor 1986 táján, mikor Éva keresztanyám hazatért angliai utazásából, hogy mi is lehet a jó abban, ha az ember lánya paradicsomszósszal készit süteményt. Szerintem meg sem kóstoltam, ha jól emlékszem, kicsit sem hasolitott arra, amit pizzaként ismerünk. (Lehet, hogy lasagne volt?!) Igazi `nápolyi` pizzát már csak jóval később, a miskolci Pátria melletti olasz étteremben ettem, és azonnal beleszerettem. Ez a szerelem azóta is tart…:)Ha már kaja, akkor elmondom, hogy a nagy westend-es csalódás után tegnap végre rászántuk magunkat, hogy felkeressük a Nordsee Váci utcai üzletét. Itt már minden stimmel, az a minőség, az a kiszolgálás, amit Bécsben megszoktunk, csak nagyon nagyon drága….

30 január
3hozzászólás

földrengés

18.44: erős morajlás, a szoba falai megindulnak, az épület 20 cm-re kileng, a `drágám, mi volt ez? ` – kérdéssel egyértelművé válik, hogy mindketten éreztük, azonnal öltözés, vizes, frissen mosott hajjal, egyetlen belső parancs motivál: minél előbb elhagyni az épületet. mióta tűz volt a régi házban, minden iratot, fontos fényképet összepakolva tartok, szükség esetén egyetlen másodperc alatt kapom fel, legalább ezek maradjanak meg…földrengés. 4,7-es. gyenge, a richter-skála szerint. 5,0-nál a szerkezetileg gyenge épületek már összeomlanak…ezek szerint a miénk szerkezetileg gyenge épület, ha a csillár helyett, amelynek 4.7-nél kellett volna kilengenie, az épület tette ezt?!megint valami, amit nem tudunk kontrollálni…nem, nem tudok megnyugodni. elegem van a káeurópai túlélő napokból.

25 január
6hozzászólás

a rest kétszer….

Vannak ezek a mondások, hogy `A rest kétszer fárad`, meg `előbb gondolkodni, csak aztán cselekedni` – nos, ezek azok a mondások, melyek rám hatványozottan igazak. Számtalanszor szenvedtem és dolgoztam már triplán a saját hülyeségeim miatt, ilyenkor a falba tudtam volna verni a fejem. Mint a hétvégén is. Közeleg ugye a péntek, s vele a szalagavató. Megvan már a felsőm, az ékszerek, de sehol egy blézer vagy boleró. Körülnézek neten, két percen belül megvan az ideális, árban is kiváló, egy a bökkenő: három hét múlva szállítanak! Sztornó tehát, jönnek az újabb körök. Nagyméretben tíz ezer alatt nincs normális, én max. 2500 ft-ot vagyok hajlandó fizetni a boleróért vagy a stóláért. Persze, semmi. Üzletekben csak kisméret van, kezdek beletörődni, hogy meztelen vállakkal állok majd a színpadon.Ekkor a lakástól 50 méterre egy kapualjban megtalálom az ideálisat. Minden stimmel: szabás, ár – kivéve, hogy nincs a méretemben. Ám ígéri, hogy hétfőre lesz. Pénteken hívom, csak eggyel kisebb méretet tudott szerezni, hétfőn próbálhatom, ergó még mindig nincs boleró.S ekkor kipattan a zseniális ötlet a fejemből! Ott az esküvői csodálatos törtfehér boleró, befestem feketére! Persze, festéket épp sehol sem kapni, végül Pomázról kapom, vasárnap délután – nem bírván kivárni a hétfőt – nekiállok festeni. Egy óra múlva már a sírás kerülget, ugyanis a festék nem fogta be az anyagot. Lett helyette egy piszkosfehér és mattezüst között elhelyezkedő `valami`, megszáradva foltosan ronda szürke. Este hatkor levelet írok a varrónőnek, ki készítette, hogy mit tegyek. Két perc múlva visszaír, hívjam, több megoldás is van: kelmeszíntelenítő, fekete vegyi festés vagy készít egy újat, de nem péntekre. Megnyugszom, bár valahányszor meglátom a ruhát, felpofoznám magam. Ma bemegyek az üzletbe, a megbeszéltek szerint ott a fekete boleró, méretben jó, mindössze 2200ft-ba kerül, megveszem, péntek kipipálva.Azért csak nem nyugszom. Még délelőtt megkérdezem a biokémeseket, hogy kiviszi-e a ruhafestéket valami? Szerintük a hypó (Clorox) kiszed mindent, egy próbát megér. Hazaérve beleöntök egy teljes üveggel a forró vízbe, belenyomom a bolerót. Egy óráig szinte semmi változás, majd egyre több és több terület válik ismét törtfehérré, ám a nyaka továbbra is szürke. Három óra múltán végül az eredetivel megegyező ruhadarabot húzok elő a vízből és öblítek ki. Ezt: ``Összegezve: a ruhafesték, a clorox és hypo által szétmart zöld pólóm és a Keától kapott – és szintén a ráfröccsenő savtól szétmart – sókristálylámpa került valszeg annyiba, mintha vettem volna egy drágább bolerót. Az időről, az idegességről a sebes kezemről nem is beszélve….Komolyan, néha tényleg zokogni tudnék a saját baromságaimtól……

23 január
5hozzászólás

hajnali hév

Ma hajnalban a hévkocsiban – rajtam kívül, aki felvételiztetni ment – mindenki más kirándulni, túrázni utazott. Hangos zsivaj, kellemes zsongás, nevető arcok. A nyugdíjasklub tagjai nagyon vidámak voltak. Elnézegettem őket, s rádöbbentem, hogy irigylem az életerejüket. Ha nem is egy boldogabb, de mindenképpen nyugalmasabb korban éltek, s megérték azt is, hogy az utolsó pár évet, remélhetőleg évtizedet, annak szentelhessék, ami már régen kijárt nekik: az önfeledt pihenésnek, a megmaradt és most kialakítandó társas kapcsolataik ápolásának. Van nyugdíjuk, ha nem is sok. Mondom, elnéztem őket és arra gondoltam, hogy ha mi meg is érjük a nyugdíjaskort,(amit erősen kétlek) vajon lesz-e miből élnünk, eltart-e minket valaki….Vagy. Nem látom biztosítottnak egyiket sem. Másrészt elkeserítő egymás után sok-sok írást olvasni, melynek szerzői 13-14 évesek, akik szintúgy elvágyódnak ebből a korból, vissza a papájuk, mamájuk által biztonságosnak lefestett hetvenes-nyolcvanas évekbe…`Mert gyilkol e kor.`Csatlakozom hozzájuk.

20 január
0Comments

asszonyi sors

Most ebben élek. Próbáltam magamtól eltaszitani, de Rickl Mária és Jablonczay Lenke sorsában folyton magamra ismerek. S ki szereti, ha tükröt tartanak neki?! [youtube q_ylVxTyEmw nolink]

19 január
0Comments

hat után már ne

Muszáj leírnom és emlékeztetnem magam arra, hogy soha többé ne egyek este hat után. Ez a legkésőbbi időpont, így tudom elkerülni azt, hogy az éjszakáim ne arról szóljanak, hogy válogatott rémálmokból üvöltve ébredjek óránként, ne rugdossam le magamról a takarót, majd a másik órában ébredjek arra, hogy megfagyok….Úgy tűnik, a hat óra még belefér, feldolgozza szervezetem a kapott táplálékot lefekvésig, de utána már nem. Ilyen éjszakát nem kívánok senkinek. Borzalmas volt, még mindig bennem az ijedtség, remeg a gyomrom. Remélem, a nappal jobb lesz.

17 január
0Comments

fontos

Ezt nagyon fontos irásnak érzem.

15 január
11hozzászólás

fülbevaló

Megpróbálkoztam fülbevaló készítéssel. Közben jöttem rá,– hogy nincs körzőm, mellyel a szabályos köröket megrajzolhatnám, de ezt még áthidaltam, poharakat rajzoltam körbe. – hogy nincs szabászkrétám, (vagy mi) így a köröket fekete alkoholos filccel rajzoltam, ami a fekete filccen kevésbé látható, ráadásul a poharakat is megfogta.– hogy nincs ollóm, mely éles lenne, így végül körömvágóval nyírtam őket ki – teljesen szabálytalanok lettek, már csak azért is, mert rá kellett jönnöm, hogy a filc elég hajlékony anyag és még szöszös is.– hogy fogalmam nincs hogyan kell láncöltéssel körben varrni, pedig ez tényleg evidenciának tűnt számomra.– hogy vajon kibélelik-e a köröket valamivel, mert így semmi tartásuk sincs.– hogy nincsenek felhasználható gombjaim, mely a körök közepére díszítésként kellene…..….így most abbahagyom egy időre. Ilyet akartam készíteni egyébként: ``

13 január
3hozzászólás

virágos

A legritkább esetben hordozom magammal az épp olvasott könyvet. Ma épp volt nálam, mert kényszer, melyen gyorsan szeretnék túl lenni, Gion Nándor Virágos katonája nem az én világom, gyötröm magam hát vele, hurcolom, mintha azzal biztossá tenném a bizonytalant. Batthyány téren már messziről hallom a hangosbemondót, a HÉV nem jár, pótlóbuszok helyette, tömeg, siető utasok. Első reakcióm nekem a bosszankodás. Aztán végiggondolom, hogy jajj, ne legyek már ennyire német! (Németnek hivok mindenkit, aki rugalmatlan, mint a németek, akik kétségbeesnek, ha törölnek egy járatot, mert agyukban csak egyféle megoldási algoritmus létezik) Megbeszélve magammal, már a körülöttem lévő világra is tudok figyelni, s meglepődöm. Az emberek nagy többség nyugodt, esetleg közömbös vagy épp fásult? Mindenesetre hőzöngés, fennhangon bosszankodás nincs, udvariaskodás, kedvesség van. Türelmesen csinálják végig a kényelmetlenségeket, tanulok tőlük önuralmat, lazaságot. S ráadásul megvan a jutalmam: összefutok egy kedves ismerőssel! Ha nincs a műszaki leállás, talán sosem találkozunk.A minden rosszban van valami jó cimű esti mesét olvashatták.

12 január
9hozzászólás

bonsai

A férjem karácsonyra kapott egy bonsait. Jó, csak félig bonsai, bonsaiszerűség, mert az igazi az Hatvanból érkezett volna, ám a szállító autója lerobbant karácsony előtt, így hirtelen, rögtönzésként maradt az IKEA, mint beszerzési forrás. Mivel a bonsai nem tűri sem a hideget, sem a meleget, sem a szelet, sem a vizet, (mikor ezt először meghallottam, felmerült bennem az a kérdés, hogy mivégre is van akkor a világon, de visszafogtam magam, mert a férjem szereti) így `kabátban` kellett hazahoznom a lakásba, vagyis sok-sok réteg papírt és celofánt kellett köré tekernem, hogy `meg ne fázzon`.Ennek ellenére figyelmeztettek, hogy két-három hét múlva le fogja hullatni a levelét. Itt tartunk most: levél pereg, egyre nő a kupac alatta. Mesélem a férjemnek, mire ő: `Igen, láttam….szegény. Ma meg kell locsolnom.`Teljesen úgy beszél, mint a kisherceg a rózsájáról!:)

10 január
1Comment

“a filmünk véget ért, de nem úgy, mint az Alkonyat”

Valamikor tavaly októberben figyelt fel a férjem erre a klipre, melyben gyermek-és kamaszkorának emlékezetes gyöngyösi helyszínei szerepelnek. (garázssor, gördeszkázó helyek pl.) Azóta az együttes a slágerlisták élén szerepel folyamatosan, s facebook-on immáron több, mint kilencvenezer rajongóval büszkélkedhetnek. Örömteli, hogy nem fővárosiként is adódik lehetőség a befutásra. Igazi slágerzene, de van benne spiritusz – figyeljétek csak a szöveget! [youtube 7W-7xt324IQ&feature=related nolink]

04 január
9hozzászólás

izek, imák, szerelmek

Az Izek, imák, szerelmek cimű film kb. annyira tudott magával ragadni spirituálisan, hogy még attól a gondolattól is képtelen voltam elvonatkoztatni nézése közben: vajon miből telik egy elkényeztetett, másodvonalbeli irónőnek arra, hogy egy évig a világban utazgasson? Értve ezalatt a négy hónap olaszországi, négy hónap indiai és két hónap bali tartózkodást. Nagy melléfogás volt a film a maga két óra húsz percével. Többször le akartam állitani, inkább csak a képek miatt néztem végig, bár azok is közhelyesek, ezerszer látottak. Pedig mikor kiválasztottam, biztos voltam abban, hogy fogékony vagyok a mondanivalójára, érdekel a lelki átállitódás, a tanulási folyamat, mellyel a kontroll elengedhetővé válik. Ebből sajnos semmit sem mutatott meg. Másrészt részemről sosem tartottam Julia Roberts-et hatalmas szinésznőnek, de amit ebben a filmben művel, az minden, csak nem szinjátszás. Ne nézzétek meg, csalódni fogtok.

03 január
1Comment

ajándék

2008 augusztusában keresztlányunktól ezt kaptuk ajándékba. Csak most jutottunk el odáig, hogy beszkenneljük. Restellem, de igy van. A `sztori` szerintem kikövetkeztethető 🙂````