minden szavával

T. Genov Éva: Ajkaimon vörösiszap`Akkor én most nagyon bocsánatot kérek. Először azért, mert ide születtem. Másodszor azért, mert eddig hallgattam. Harmadszor azért, mert maradtam. Ebben az országban. Ahol Krisztus után a XXI. században megtörténhet, hogy egy veszélyes anyagokkal foglalkozó megacég, nevezetesen a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. vezetősége nem érzi magát hibásnak, felelősnek […]

csak a lámpák

Csak a lámpák távoli fénye világít be az ablakon. Éles, kék fény, hideg nélkül, mely visszaverődik a háztetőkről. Messze van, lenn a városban, ide alig ér fel, inkább csak akarom, hogy ilyen legyen. Havat képzelek hozzá, hóillatot hoz a fantázia, becsapja érzékeimet. Valahol bekapcsolják a tízórás híreket, a szavak értelmét azonban nem fogom fel. Kifelé […]

gasztrogyerek

Pénteken vendégünk volt gasztrogyerek, aki már nem is gyerek, hanem egy nagyon normális, szive-esze helyén lévő poénos lány, most épp Hollandiából. Megtudtam tőle, hogy játszott zenekarban, ő letesztelte lippi gitárját, kicseréltük bizsujainkat, s én keseregtem egy sort azon, hogy a kiküldött 56 darab admin ellenére kb. négyen használjuk az oldalt, s az istennek sem akar […]

Blaha

Ma ismét rájöttem, hogy a Blaha Budapest szégyene. Olyan régen jártam már arra, hogy abszolút intenziv `élményként` ért és el is széditett a messziről érezhető bűz, a szétesett emberek és a rengeteg szemét látványa. Nem értem, hogyan engedheti meg magának a város, hogy egy központi hely igy nézzen ki?!Ami pedig még kiverte a biztositékot: egy […]