marlenblog

papucs orrán pamutbojt

Archive for október, 2010

12 október
0Comments

:)

`Valami, ami, mondjuk, Tarr Béla?` – zseniális! 😀

11 október
0Comments

álomépítők

Van, amikor a televízió visszaadja a hitemet, s betölti önként vállaltan azt a szerepet, melyet a hőskorában is betöltött. Nevezetesen, hogy felhívja valamire a figyelmet, s ezzel együtt megpróbálja jobbá is tenni azt. `A műsor – többek között – olyan embereknek nyújt kapaszkodót, akiknek vagy az árvíz tette lakhatatlanná otthonukat, vagy gyermekük betegségének kezelése emésztette fel tartalékaikat, de akad olyan is, aki csalók áldozatává vált, így vesztette el házát, és került kilátástalan helyzetbe gyermekeivel együtt. Az ÁlomÉpítők profi csapata megmutatja a nézőknek, hogy ha egy közösség tagjai összefognak a bajban, akkor egész családok sorsát változtathatják meg, visszaadva a lehetőséget és a reményt egy békés, boldog élethez. A tervező csapat kiváló szakemberei azon dolgoznak, hogy olyan otthont teremtsenek a műsorban szereplők számára, amely praktikus, mégis egyedi, megfelel az adott család igényeinek és saját egyéniségüket is tükrözi. A nézők amellett, hogy valós, megható történeteknek lehetnek tanúi, hasznos tippeket kapnak házépítéshez, és különböző trükköket leshetnek el a belső terek kialakításához.` (port.hu)A ViaSat3 Álomépítők című műsora ez. Egy 12 éve bérszuterénben élő család sok gyerekekkel, melynek falai vastagon belepve penésszel, szülők-gyerekek együtt, kb. negyven négyzetméteren. A gyerekek nagyon tehetségesek, s mindannyian külön szobára vágynak. Közben kapnak az önkormányzattól egy hatvan négyzetméteres, harmadik emeleti Margit körúti lakást, ám semmi pénzük nincs oda beköltözni s átalakítani. Itt kezdődik a műsor. Az Álomépítők csapata egy hétre elküldi őket nyaralni, teljes ellátással, a lakással pedig csodát művelnek. A hatvanból több mint kilencven négyzetméter lesz, s valóban mindenkinek lesz saját zuga, ahol végre egyedül lehet. Új bútorok érkeznek, telve ruhákkal, a teljes elektronikát beszerelik a lakásba, virágok s ráadásként minden gyerek elnyeri tehetsége méltó jutalmát. Én végigbőgtem a műsort. Nagy Sándor (Alex) mindig az egyik kedvenc televíziósom volt, tehetsége és karaktere, hangszíne, tiszta beszéde miatt, de ezek után imába foglalom a nevét. Csak egy dolgot nem értek. Egy ilyen műsor költségvetése óriási. Miért nem vállalják magukra a nagy kereskedelmi televíziók?!

11 október
9hozzászólás

vörös

Kitettem a facebook üzenőfalra egy, a vörösiszap következtében szerencsétlenül járt állatok ideiglenes vagy végleges befogadására felhívást a környékbeli állatvédő-szervezetektől, illetve melyben arra kérik az állatorvosokat, hogy az iszaptól megvakult, megégett állatokat lássák el önkéntes munkában. A következőket kaptam reagálásként: 1. hihetetlenül cinikus vagyok, hiszen szerintük előrébbvalónak tartom az állatok mentését, mint az embereknek való segítségnyújtást2. embergyűlölő vagyok, mert az állatvédő emberek csupán azért szeretik az állatokat, mert annyit csalódtak az emberekben, feltételezhetően komoly érzelmi sérült lehetekPedig én csak azt gondoltam erről az egészről, hogy az állatok nem tudnak gondoskodni magukról, mint az emberek, s mivel velünk élnek régóta, már ki vannak szolgáltatva nekünk. Akkor most leszedem ezt a felhívást. A kommentelő emberekről pedig nem mondok véleményt, de tudom, hogy ki az, akivel fölösleges kapcsolatot tartani.

09 október
3hozzászólás

gombaszőnyeg

Eső után nagyapám mindig a harmatgombát gyűjtötte a ház előtt. Néha pedig gombászó körutakra indult, a Hernádtól nem messze, a szántó szélén rendszeresen talált fagombát. Ő így hívta, s én mind a mai napig nem tudom hivatalos nevét. Ha nem lett volna nagybátyám, aki keresetkiegészítésként a pincében termesztett laskagombát, szinte kizárólag csak a sampinyon lett volna jelen életünkben. Engem már csak jóval később ragadott magával a gombák iránti szeretet, de igazán sosem élhettem ki ezen vágyamat. Kivéve egyetlen esetben, mikor mamámmal egy bokor alján közel húsz kilónyi pöfeteget találtunk. Feldolgozás, evés közben végig rettegtem, hogy na, most fogunk meghalni!Különleges gombák nem nőttek mifelénk. Vargányát csak szárítva láttam sokáig, rizikéről, rókagombáról sosem hallottam, az erdei gombák különleges ízvilága ismeretlen maradt. Ma azonban gyorsan bepótolom ebbéli elmaradásomat. Ugyanis kb. másfél méternyi mindenféle gombát kaptunk Orbán Gábortól, igazi bagolyirtási gyönyörűségeket. Miért másfél méternyi? Ennyi a konyhaasztal hosszúsága. Ez körülbelül négy (?) kilót jelent. Nagyon-nagyon szépen köszönjük, kedves Gábor! ````

09 október
2hozzászólás

annak jó

Milyen jó annak, aki közel él a szüleihez, nemcsak a napi tizenöt perces telefonba kell belesűrítenie minden örömét, búját, hanem akármikor átszaladhat hozzájuk, s nem kéthavonta pár órácskára szorítkozik csupán a találkozás… az meg már csak hab a tortán, ha olyan rokonai vannak, akikre számíthat. S egyáltalán. Tartják vele a kapcsolatot. Egy összetartó nagy család, ez minden álmom. S ez az, ami sosem fogom megadatni.

08 október
25hozzászólás

spontán otthonszülés

Palya Bea és Geréb Ágnes. Így együtt. Palya Bea megjelent, énekelt azon a tüntetésen, melyet az elvakult otthonszülést hirdetők `spontánul` tegnap a Váci utcában rendeztek.Ez a két nő. Így együtt. Nem folytatom, mert …..

07 október
5hozzászólás

minden szavával

T. Genov Éva: Ajkaimon vörösiszap`Akkor én most nagyon bocsánatot kérek. Először azért, mert ide születtem. Másodszor azért, mert eddig hallgattam. Harmadszor azért, mert maradtam. Ebben az országban. Ahol Krisztus után a XXI. században megtörténhet, hogy egy veszélyes anyagokkal foglalkozó megacég, nevezetesen a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. vezetősége nem érzi magát hibásnak, felelősnek abban, hogy az általa teljesen szabálytalanul tárolt vörösiszap gyilkos módon rázúdult az ajkai térségre. Kioltva ezzel két gyermekember életét, eleddig további két felnőttét és súlyosan megsebesítve ki tudja hány embertestet, akiknek további léte enyhén szólva is bizonytalan.A felröppenő horrorhírre, miszerint gátszakadás történt, aminek következtében a kizúduló maró lúg emberek százainak tette tönkre életét, az illetékesek mintegy vállrándítva úgy reagáltak, hogy `a vörösiszap nem veszélyes anyag, nem okoz maradandó károsodást és a keletkezett kár is lényegesen kisebb, mint amekkorát emlegetnek.`Ha a cégvezetők valóban így gondolják, akkor még püffetegebb a probléma, mint amit a tények képernyőre, fényképekre diktálnak. Civilizált társadalomban ugyanis az lenne a minimum, hogy sűrű `mea culpázás` közepette, szemlesütve, arcpirulva és kussolva lemondanak pozíciójukról a minősíteném, de nem bírja az elektronika című illetékesek.Mondom, civilizált társadalomban. Olybá tűnik azonban, hogy `Isten, áldd meg` országunkban a civilizációnak nyomára igen nehéz rábukkanni.Itt lehet következmények nélkül pusztítani környezetet, levegőt, épületeket és ami ennél is szívszorítóbb, kisember életeket.Azon már meg sem lepődik a magyar ember elfuserált lánya az első eszmélés után, hogy az alumínium termelő cégnek mindösszesen tízmillió magyar forint erejéig volt biztosítása és a részvénytársaság törzstőkéje is össze-vissza három milliót nyomott. Október első hetében a vörösiszappal együtt újfent a felszínre tört egy régóta passzírozott megamocsok.```An animal lies dead in the toxic mud, which flooded the village of Kolontar, Hungary on Tuesday, Oct. 5, 2010. (AP Photo/Bela Szandelszky)

06 október
1Comment

csak a lámpák

Csak a lámpák távoli fénye világít be az ablakon. Éles, kék fény, hideg nélkül, mely visszaverődik a háztetőkről. Messze van, lenn a városban, ide alig ér fel, inkább csak akarom, hogy ilyen legyen. Havat képzelek hozzá, hóillatot hoz a fantázia, becsapja érzékeimet. Valahol bekapcsolják a tízórás híreket, a szavak értelmét azonban nem fogom fel. Kifelé figyelek, ő mellettem szuszog. Nagyon fáradt, megérdemli a pihenést, enyhet adó álmot, nyugtató csöndet. Ez jó, ez a csönd. Béke van, igazi béke. Néha megfordul, s fordul vele a kutya is. Itt van ő is, hiába küldöm el, folyton visszacsempészi magát. Nézem őket, ezt az otthonos meleget. Eszembe jut a szülői ház, az udvarra kiömlő sárga fény, az elhúzott függönyeim, a félelem, hogy valaki majd benéz az ablakon, az egy éjszaka alatt, meglepetésszerűen érkező telek, a hó tiszta, friss illata, a bevilágító-felébresztő szikrázó fehérség, a seprűk egyenletes, monoton zaja, s vidám, az örömtől-hidegtől kipirosodott arcok . A hó mindig boldoggá tesz.

04 október
4hozzászólás

gasztrogyerek

Pénteken vendégünk volt gasztrogyerek, aki már nem is gyerek, hanem egy nagyon normális, szive-esze helyén lévő poénos lány, most épp Hollandiából. Megtudtam tőle, hogy játszott zenekarban, ő letesztelte lippi gitárját, kicseréltük bizsujainkat, s én keseregtem egy sort azon, hogy a kiküldött 56 darab admin ellenére kb. négyen használjuk az oldalt, s az istennek sem akar beindulni…Ők ketten lippivel optimistán állnak hozzá, kb. egy évre saccolják a felfutását. Én ebben nem bizom, hiszen ha ez a hihetetlen lehetőség – ingyen, minimális időt ráforditva – elsőre nem mozgatta meg a társaságot, akkor később sem fogja. Jó volt találkozni végre vele! Szombaton reggel Pöttyöst vittük el végre kozmetikushoz, s közben mi kilátogattunk a pestszentlőrinci piacra, mely mindkettőnket elbűvölt. Egyáltalán nem olcsóbb, mint a Fővám téri, de minden kapható, még bazársor is van, s az eladók nagyon kedvesek. Gyönyörű erdei gombákat vettünk, s ezt a fürt szőlőt is, melynek súlya közel kettő és fél kiló, hosszúsága pedig kb. 45 cm:``Mivel idén szinte egyetlen fürt sem termett szüleimnél az esős időjárás következtében elterjedt peronoszpóra-fertőzés miatt – ez hatalmas kivétel!Délutánra már lippi járni sem birt, igy alig várjuk, hogy holnap délután legyen, s mehessen a manuálterapeautához.

03 október
4hozzászólás

mánia

Egy táskamániásnak annál nagyobb kinzást, minthogy választania kelljen két, egyformán tetsző modell közül – kitalálni sem lehetne…:) ````

02 október
1Comment

Blaha

Ma ismét rájöttem, hogy a Blaha Budapest szégyene. Olyan régen jártam már arra, hogy abszolút intenziv `élményként` ért és el is széditett a messziről érezhető bűz, a szétesett emberek és a rengeteg szemét látványa. Nem értem, hogyan engedheti meg magának a város, hogy egy központi hely igy nézzen ki?!Ami pedig még kiverte a biztositékot: egy `anyának` nevezett nő, az öthónapos csecsemőjét a legdurvább energiaitallal itatta. Nem volt kedve kivárni a sort, a papánál pedig csak ez volt. Hány normális nőnek meg nem lehet gyereke!