ha valaki meghal…

Ha valaki meghal, sosem tudjuk felidézni a teljes embert emlékezetünkben. Nem az jut először eszünkbe róla, hogy milyen jó ember volt, hogy szerette a családját, hanem csupán az elhunythoz – s igy a tőlünk már dicsőbbhöz – méltatlan dolgok. Mint például mennyire szeretett monokinizni a nyári, forró délutánokon a kertben, a virágok rejtekében, vagy éppen […]

fejfájás

A romantika óta nem sokat fejlődtünk természettel való kapcsolatunkban: akkor is az időjárás befolyásolta hangulatunkat, most is. Maximum egyre többen leszünk angolok, mivel ez határozza meg beszélgetésünk jelentős részét. Tragédiaelméletben is a romantikusokat követjük, hiszen nem jó és rossz időjárás között, hanem csak rossz és még rosszabb között választhatunk. Illetve visszafejlődés tapasztalható ezen a téren, […]

sikerlista

Mozi előtt még volt egy negyed óránk, így beszaladtunk nézelődni a szomszédos könyvesboltba. Az ajtónál rögtön a könyv eladási sikerlista fogadott, és azonnal el is keseredtem. A felnőtt kategóriában Coelho, Vass Virág, Fejős Éva, Leslie L. Lawrence-k, Dan Brown, Vavian Fable, csupa szennyirodalom, csupa lektűr, közhelygyűjtemények; míg a gyerekeknél a tízből az első nyolc vámpíroskönyv […]

A nő ötször

Valószínűleg A nő kétszer című film kellemes emléke hagyott annyira mély nyomot bennem, hogy tegnap estére A nő ötször című filmet választottam `kikapcsolódásként`. Hiba volt. Az a 106 perc, ameddig a film tartott, maga volt a tömény unalom és szenvedés. Az öt lazán egymáshoz kapcsolódó történet mindegyike annyira nyomasztó volt, hogy komolyan elgondolkodtam azon, akarok-e […]

Olyannyira…

…belemerültem Christopher Nolan filmjébe, olyannyira összemosódott a valóság és az álom síkja, oly gyorsan történt minden, hogy azonnal lezuhantam a film végén, a dobogóról, a volt tanítvány s a MOM Park teljes nézőközönségének szeme láttára – majd pedig a fal adta a másikat. Jelen pillanatban minden porcikám sajog, s lassan tényleg elhiszem, hogy baj van […]

szőőőőke

Beszédhelyzetünk, hogy új cukrászda nyílt a szomszéd utcában, olvasom lippinek a nyitva tartási idejét. m: -Tökjó, minden nap nyitva vannak reggel tíztől este nyolcig!lippi: – Hétvégén is???Hadd mutassam be páromat, a `szőke` férfit! 😀

végre

Hajnali fél ötkor még ébren forgolódtunk a hőségtől, majd fél nyolckor arra ébredtem, hogy megérkezett végre az enyhülést adó hidegfront. Hosszú percekig álltam a teraszra beáramló szélben, majd pedig a szoba közepén, lábamnál a kutyával, aki a földön hasalva tartotta fejét és végre két hét után nem úgy vett levegőt, mintha meg akarna fulladni. Én […]

mázli

A bajban szerencsésnek tarthatom magam, hogy most is voltak, akik segítettek önzetlenül és önfeláldozóan. Az is kiderült, ki az, akire nem számíthatunk, és sorsa innentől kezdve a lassú és néma feledés lesz. Mindig tanul az ember, de van annyira okos, hogy levonja a konzekvenciákat.

éjféli zaj

Már csak egy nap és véget ér ez a kánikula. Ideje is már, mert lassan két hete nem birok mást enni, mint chilis-lime-os chipset, pizzát és fagyit. Nem tudom megenni a húst, a joghurtoktól mintha ülne valaki a gyomromban, a nyers koszttól meg egyenesen rosszul vagyok. Begyulladt a szemem a ventillátortól, igy látni sem látok […]

lenn és fenn

A hegyen fönn van levegő, árnyékot adó hűs, északi oldalukon mohás, nagyra nőtt fák, rengeteg énekesmadár és betelepülőként, ám a környezethez remekül alkalmazkodott élőlényekként óriási macskasereg. Egészen aprók is akadnak közöttük, amelyek állandóan meglepnek váratlan felbukkanásukkal. S van még csend. Sok és nagy séták, majd fájós vádli, fáradt láb. Leérve a térre azonnal kizökkenek ebből […]