nekrológ

Azt hiszem, a blogoknak végleg bealkonyult.indoklás, komment helyett: Kedves n/a, ez a blog már régóta nem az én életemnek a “lenyomata”, hanem nem tudom mi. Igazából akkor elveszett a számomra, mikor rájöttem, hogy nem irhatok személyeset, nem politizálhatok s egyáltalán semmilyen módon nem adhatok támadási felületet. Igy lett maga a blog a támadási felület. Ekkor elhatároztam, hogy csupa szépről és jóról fogok irni, azért, hogy az emberek örömmel jöjjenek ide, s boldogabban távozhassanak, mert kaptak valami pluszt. Szerettem volna, ha sok értékes dologgal ismerkednek meg, mint művészetek, irodalom, szép helyek. Dehát ezzel el is laposodott a blog, naiv lett a szentem. Emellett, egy idő óta úgy érzem, a Facebook-kal nem tudom felvenni a versenyt. Sokkal egyszerűbb ott a kapcsolattartás, azonnali reagálást tesz lehetővé, s nem mellesleg: mindenki ott van. Szerintem a Facebook tömegessé válásával bealkonyult a blogoknak. Tematikus blogot irni pedig nincs kedvem

15 thoughts on “nekrológ

  1. Az igaz, hogy mostanában valóban kevesebb hozzászólások érkeznek hozzád is, de akkor sem értem, miért alkonyulna be a blognak?? Ez a Blog a te életednek a naplója lenne, amibe beavatsz minket is, megosztod velünk virtuális ismeretlen ismerőseiddel (is). És még ha időszakonként kevesebb vélemény cserére/vitára kerülne itt sor, DE valójában a gondolataid és érzéseid továbbra is ugyanúgy kifejezésre várnak majd… te nem így gondolod?!

  2. Marlen szerintem nagyon jó ez a blog nehogy abbahagyd! Egyébként mi az a facebook?

  3. Zoli, édes vagy, és hihetetlen, hogy nem tudod mi a Facebook:) pedig ott van az összes volt falas, épp most készülünk egy bulit összehozni:) Küldjek neked meghivót erre a cimre?:)

  4. Hasonlót érzek mostanság, de igaziból nem a blogolásnak alkonyul be szerintem, hanem az okozza a gondot, hogy hosszú éveken át nehéz ugyanolyan intenzitással, ugyanolyan formában blogolni. Nem gondolom hogy ez a fbook vagy a twitter hatása lenne, mert az két olyan platform ami kétmondatos közlésekre alkalmas, nem pedig hosszabb gondolatok megfogalmazására.

  5. De a FB az nem is blog, tök más… Oda senki nem írja ki a hosszanti gondolatait, szerintem a kettő teljesen különb. Vagy ez lehet csak az én ismerősi körömben van így?! Nekem annyira elválik egymástól a FB meg a blog.

  6. Azért ne vessük el alapból a gondolatot, hogy a blog, mint egykoron forradalmi újdonság, komoly válságban van, vagy nevezzük inkább eufémisztikusan úgy, hogy útelágazáshoz érkezett. Igen komoly kihívás, hogy míg a facebook – sarkosan fogalmazva – pörög, addig a blogok állnak, vagy lassulnak. Most tekintsünk el attól is, hogy a facebookon bugyuta közösségi játékok (is) dominálnak, amit én zsigerből soha, de nem lehet nem észrevenni, hogy tágabb, dinamikusabb az 'ájer', spec én ott kukkolom a lányaim életét, de a pörgést nem tudom és nem akarom – időm sincs – felvenni :)Én is bezárkóztam a blogommal/ba: néha semmi, néha zene, néha fotók, de semmi gyár, és már semmi politika. És lassan már intuicióm sincs. Ehhhh, örxem.

  7. Én teljes egészében egyetértek thomas-szal. A FB gyors, azonnali visszajelzést tesz lehetővé, nem kell kommetelni, csak lájkolod – ezzel a blogok nem vehetik fel a versenyt. Sokkal egyszerűbb egy-két mondatban elmondani valamit, mint elmesélni – és a befogadás is könnyebb. Szóval, szerintem vége a blogoknak, és a folyamat nem a Twitterrel stb.-vel kezdődött, hanem a Google Reader-rel, ami elkényelmesitette az olvasót.

  8. Azért ezzel a nagy váltással, bevallom megleptél, de értelek és köszönöm a választ. Végülis, ami _téged_ boldoggá tesz, az a fontos! Igaz, ezek után, a majdani kétsorosra rövidült, filmkritikáidat a facebookon valahogy nehéz is még elképzelni, és akkor a többiről nem is beszélve. Jajj!! Ebből inkább önként kimaradok! :)))Mindenesetre sajnálnám, ha ez most már valóban a (közelgő) búcsút is jelentené, de valójában én mindig is a fórumos társalgásokat kedveltem, (neeem, nem az indexet és a társait) és eddig is csak elég kevés blog írót követtem nyomon. Elég válogatós vagyok az írókat illetőleg, mert a mondandójukon kívül, kell hogy valami más is megfogjon bennük, ha már épp őket választottam mentoraimnak. Lehet, hogy ez az én hibám, de a Facebook, Twitter, Tagged, chats, stb társalgások, még ha tag is vagyok (még) némelyiken, soha ne is kötöttek le: pletyisarkok, erőltetett jópofiságok, felszínes emberi kapcsolatok divatos kis tár/rémházának tartom… végeredményben nem más, mint visszaesés a netes kőkorszakba, vagyis az sms jellegű csitt-csettekhez (felturbózva egy kis video-audiós extrákkal, na és persze a manapság már szinte elmaradhatatlan saját kis tehénfarmmal/maffiával :)). Remélhetőleg azért a netes kommunikáció terén még is csak megmarad vagy megalakul néhány érdekesebb, tematikus jellegű fórum is, ahol azért a hagyományos módon még eszméket, gondolatokat is lehet cserélni veletek -és ismerve benneteket, már most úgy érzem, hogy elég nagy a valószínűsége, hogy újra össze is futhatunk rajtuk egyszer.Örülök, hogy téged is megismerhettelek.

  9. n/a: furcsa helyzet állt elő, mert veled is egyet kell értenem, mint thomas-szal, pedig látszólag ellentmondás van a két állitás között. Igen, szerintem is visszalépés az IRC-korszakba az általad emlitett fórumok, és szerintem ez szomorú. Jómagam nem kedvelem a fórumozásokat, se a Farmville-t…..és most elbizonytalanodtam. Tényleg nem tudom, mit akarok:) Nem irom le a blogot, de nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy még évekig ezt irjam:)

  10. Azért a 'lájkolás' mint kifejezés nálam pl erősen kicsapja a biztosítékot 🙂

  11. Miért?:) Csak a nyelv változik, alkalmazkodik a megváltozott helyzethez:) már ragot is kapott:)

  12. Ez nálam olyan mint a meetingelés meg a setupolás. Van mindkettőre magyar szó, használjuk már inkább azt. A lájkolás helyett a 'tetszik', 'kedvelem' esetleg a szintén honosított 'klassz' kifejezést tudnám használni.Persze lehet ez csak sznobizmus, és a lájkolás is teljesen jó 🙂

  13. Tisztelettel nem ertek egyet.A fb es a tarsai majd lefutnak.arra jok, hogy gyors helyzetjelentest adjanak, vagy ket ember ott kommunikaljon mondjuk munkaidoben es nem az smst fogyassza.De amit a blog tud, azt nem tudja visszaadni a fb, meg a tobbi okossag.a fb-on nem irsz le olyan dolgokat amiert az emberek a blogod olvassak.oszinten szolva amit az emberek a fb-on leirnak, az nem tul erdekes, amennyiben kozolnivalo, vagy helyzetjelentes.a fb szamomra ugyanaz mint az iwiw, a kapcsolattartas egy gyors formaja.

  14. meg az jutott eszembe, hogy a blogoknak van stilusa, egyfajta konyv-jellegu stilus, ami a par mondatos mindennapi kozleseknek nincs.egy blogot lehet olvasni a stilusa miatt, akar egy konyvet, anelkul, hogy kommentelnem.az meg szerintem nem kapcsolat, hogy valaki ranyom a like gombra.Bocs, nem vagyok kepes leirni az uj szot, amit hasznalnak, kiraz a hideg tole.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.