munchkin

Én tényleg szeretem a társasjátékokat: a Monopolyt, a Kocog és kidob!-ot vagy a Honfoglalót például. De, a Munchkin már nem az én világom. Megfutamodtam tőle, s nem csak én. Ma utánaolvasva találkoztam azzal, hogy ez valójában egy paródia, szerepjátékoké, s csak akkor bonyolult a játék, ha a kiegészitőkkel együtt játsszák. Tény, hogy életemben nem játszottam még szerepjátékban, igy nem tudom, min kellene nevetnem, s a játékszabályok bonyolultsága, a hat oldalas szabálykönyv is erőteljesen elvette a kedvem tőle. Arra viszont jó volt, hogy rájöjjek, mennyire drágák lettek a társasjátékok, pedig most megjött a kedvem hozzájuk! (Közben Lippi szólt, hogy szerinte olyan név, hogy Kocog és kidob! nincs is, helyette a Ki nevet a végén?-t kellene használnom… igy most megkérdezem, hogy ki, milyen néven ismeri?)Még egy tanulsággal szolgált a hétvége: meg kell tanulnom kártyázni.

5 thoughts on “munchkin

  1. Szia Marlen, még sosem hallottam a Kocog-és-kidob-ot, de érdekesmód tudtam, hogy a 'kinevetavégén' -ről írsz. 🙂 Szerintem nagyon találó név!Kártyázni jooooo! :)))

  2. ki nevet a végén…bár legyünk őszinték, nem a megerőltető és odafigyelős játékok közé tartozik, ellenben részegen is lehet játszani, különösen ha módosítjátok egy kicsit a szabályokat…kolis buli játék:D

  3. de ne add fel, szerintem társasozni is jó, csak a mai társasok már nem olyanok, mint amikhez gyerekkorodban hozzászoktál ( hozzászoktunk). Sokkal inkább stratégia, sokkal több dologra kell figyelni stb. Kérdezzétek meg Agit mije van még. St. Petersburg, Catan, Carcassone, Elfland, Át a sivatagon..stb..ezek mind jók., De a szabály az sosem egy oldalas! Sőt ha kicsit bonyolultabb a játék , akár egy órát is igénybe vehet a szabály elmagyarázása, és elég nehéz megállni, hogy az ember ne kérdezzen bele, pedig a végén minden kiderül..mondjuk úgy a legpraktikusabb felfogni, hogy ez egy novella, aminek ugye rendes ember ( én nem az vagyok ) nem olvassa el idő előtt a végét:DD a játékok zömében azonban van egy kis emlékeztető kártya minden játékosnak, amire a fő lépések fel vannak tüntetve, persze gyakran német vagy angol nyelven. de kártyázni is jó:)))

  4. Az Operation Tannhauser volt eddig a legdurvább a maga 44 oldalas szabálykönyvével :). A vicc hogy talán így is a legkönnyebb játékok egyike. A végén egyébként még volt egy kör Honfoglaló, amit egálra kihoztam úgy, hogy egyszemélyes csapat voltam.

  5. Mi kinevetavégéneztünk. 🙂 És kártyázni piszok jó! Mindenféle kártyajáték jó, bár ultizni sajnos nem tudtam megtanulni. Ahhoz asszem, hülye lehetek, vagy mi. Amúgy nekem utoljára a Sequence tetszett nagyon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.