állapotok

Mikor ezt a lakást megvettük, siralmas állapotban volt: tíz körömmel és vizes szivaccsal vakartam le a falról a harmincöt éve rajta aszalódó tapétát, a kád alatt három (!!!) másik kád darabjait találtuk meg, falat bontottam, két napig gettelték az azokon tátongó lyukakat, újravésettem mindent stb. – mígnem jelen állapotát el nem érte. Nem számított, hogy sok munka volt vele – élveztem, fiatal voltam, jó buli volt. Akkor merült fel bennem, hogy mi lenne, ha büntetést lehetne kiszabniazokra az ingatlantulajdonosokra, akik tönkreteszik lakásukat, hagyjáklerobbanni? A kérdés nem meglepő, nagyon dühös voltam annó, hiszen ezekhez a lakásokhoz fillérekért jutottak hozzá, mikor önkormányzati tulajdonból megvásárolták – elvárható lett volna, hogy a megvásárlásért cserébe a felújítást magukra vállalják…ez csak azért jutott eszembe, mert rengeteg lakás megtekintése után ismét arra a megállapításra jutottam, hogy az emberek többsége olyan minőségű lakásban él, hogy be nem tenném oda a lábam soha. Szerintem egy ember igényességét leginkább a fürdőszobáján és a WC-jén lehet lemérni. Érdekes, hogy ezek a helyiségek vannak leginkább elhanyagolva, holott a mai tisztítószerekkel gyerekjáték a tisztántartás. Elkeserítően néznek ki. Hiába tetszene a lakás, ezt meglátva, már megyek is tovább. Megállapodásunk értelmében – már nem vágyunk alakítani annyira – csak olyan lakás jöhet szóba, amelyhez első körben nem kell hozzányúlni. Hát, a fentebbiek miatt pereg ki a nagyja a rostán…emberek…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.