könyvtár

Tegnap reggel a főiskola könyvtárában jártam. Nem tudom más hogy van ezzel, de engem – miután egyetemi éveim jelentős részét könyvtárban töltöttem, mivel szinte csak olvasótermi szakanyagot kellett kötelezően és állandó jelleggel olvasnunk – már a gondolatára is kiráz a hideg, hogy könyvtárba menjek. Belegondolok az elvesztegendő időbe, a keresgélésbe, a raktárból rossz könyvet felhozásra, a katalógusban meglévő, ám a könyvből zsilettel kivágott tanulmányokba, a mísz könyvtárosokba, a Széchenyi szertartásaiba – és zsigerből ideges leszek. De… a múlt héten a nyanya kötelezővé tett egy tanulmányt. Le akartam tudni hétvégén, de egy könyvtár sem volt nyitva persze. (Valaki meg tudná mondani, hogy a könyvtárak miért mindig akkor zárnak be, mikor lenne az embernek lenne ideje egy kicsit olvasgatni, nézelődni?! Például az OSZK július 14-től augusztus végéig zárva volt…mikor kutasson szegény tanár?) Rászántam hát magam tegnap, nyitásra érkeztem, rajtam kívül senki, gépek még nincsenek bekapcsolva, alkalmazottak épp a kávét főzték. Egy fiatal srácon kívül mindenki nő. Hát, persze, hogy a nők magasról tettek arra, hogy látogató vagyok, csak a srác sietett segítségemre. Ha a nyanyának jó lenne a memóriája, akkor mint kiderült: könyvtárba sem kellett volna mennem, mert a neten fenn volt a tanulmány. De, nem jó neki, így cirka fél óra múlva konstatáltuk, hogy az író nem Júlia, hanem Ferencné, a folyóirat nem Hitel, hanem Mozgó Világ, az év nem 1992, hanem 1990, és a címe nem erőszak, hanem zsarnokság….Semmi sem stimmelt. Ennek ellenére türelmesen, jóindulattal állt hozzá, nem morgott és horrorból sikerült kellemes élménnyé változtatni a könyvtárazást.

3 thoughts on “könyvtár

  1. Én nem voltam egyetemista, biztosan azért imádom a könyvtárakat. 😀

  2. én imádom a könyvtárakat. egyetem alatt sokszor voltam ott (egyrészt sok olvasnivaló volt, amiket csak ott lehetett fellelni, másrészt az egyetemem ami szemben van a fővárosi szabó ervinnel, akkor még nem volt felújítva és szünetekben sokkal inkább vonzó volt egy igényes mosdó, kávézó, tágas termekkel sok könyvvel, mint az aktuális oktatási intézményem 🙂 ) de mai napig szívesen járok oda, van kedvenc szintem kedvenc fotellel, és ott garantáltan nem talál(t) meg senki :-)néha ez is szempont volt:-)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.