#565.idill

Ma reggel arra ébredtem, hogy a mezei a hátamnál, a nyakamba szuszogva; Pöttyös a hasamnál vizespalackot játszva, míg a macska a fejemnél a tenyerembe gömbölyödve, szokásos asztmás köhögését produkálva alszik. Úgy éreztem magam, mint anno érezhette magát Szent Ferenc, mikor rászálltak az erdő – mező madarai. Nem mozdultam hát, csak hallgattam őket. Békés volt. Ilyen […]