marlenblog

#507.pluto project

Mire jó egy férfimagazin? 1. Pasi abszolút trendi lesz. Gyorsan vásárol is magának egy grafitizett kopornyákat ábrázoló bebújós cipőt. (némi ingadozás volt megfigyelhető a pókeres díszítésnél…) Nincs tovább rinyálás, hogy csak Joy-Elle-Glamour (újabban még a MarieClaire is) van csak itthon. Bár, tökmindegy – legújabb tendencia, hogy nem újságot veszünk, hanem dvd-ket, amelyeket adnak hozzájuk. Így a szokásos HVG, Cinema, Mozinet – triumvirátusunk folytonosan gazdagszik. 2. Adnak hozzá egy(!)decis kólát, abszolút különlegesség.3. Abszolút tájékozott lettem a börtöntetkók világában.  4.Olyan cd-t csatolnak hozzá, hogy azóta is állandóan azt hallgatom. Zseniális zenék olyan dj-ktől, akik külföldre dolgoznak, és iszonyat jó zenéket tolnak. A teljesség igényével: Pluto Project, Honey Island, Dizko Stu, Beat Diz, Buda Bazaar, Erik Sumo, Mystical Plants, Secta Cameleon, Dj Bootsie, Singas Project.Youtube-on mindenki fenn van, tessék hallgatni, ők külföldön már abszolút sztárok.

#506. sír

Ahogyan egyenesen hátrálsz a mind jobban és jobban szükűlő csapdában – melyről még nem tudod, hogy az – s fogy a levegő körülötted, s a fény egyre kevesebb, s vele megszokott, jól ismert, szeretett, dédelgetett szavaid értelme is elvész. Ahogyan a gödörből kapaszkodol fölfelé, de ujjaid csak a rád visszahulló göröngyöket markolásszák, a semmit. Ahogyan majd megérted, hogy a csapdából nincs menekvés,  s a gödör a sírod: elevenen vagy eltemetve. S minden mozdulatod csak mélyebbre lök. Érezted már valaha?

#505.default

A `hozzáállásom`, az a baj, igen. Mindig ezzel volt a baj. Istenem, mennyire gyűlölöm ezt a szót.

#504.csillagok, csillagok

Az egész a csillagokkal kezdődött. Vagy táncoló karikák? Mindegy, a szemem előtt ugráltak ébredéskor. Aztán folytatódott  a megtándorodással. Csak egy pillanatig, de lehullok. Ülök hát a kora reggeli Astoria forgatában, szívom be a benzingőzös levegőt. Távolból hallom a hangjukat. `Szánisó` – mondja az egyik. `Rinyál, jahh` – mondja a másik, majd vállat vonnak és folytatják a játékot. Lester Burnham szelleme kísért. `Ez az utcám. Ez az életem.` Lefelé a metrólépcsőn szembejön velem ősrégi ellenségem, harcoltunk már egymással eleget. Most úgy tűnik, mégsem eleget. Beszippant és nem tudok ellene semmit sem tenni. Elfáradtam. Belefáradtam.

#503.ffa

Van már olyan, hogy Fast Food Academy? Ha nincs, akkor ezennel levédem a nevet.

#502.versus

Kb. egy hónapja mászkáltunk a kínai piacon, és szemünkbe ötlöttek tökjó táskák lila, piros és fűzöld színekben bőrből, amelyek nagyon ötletesek voltak: kis lábak lógtak ki belőlük. Nem vettem meg őket, pedig nagy táskarajongó vagyok (van már belőlük kb. 40 db) és nem is kerültek sokba, mindössze 3000 HUF volt az áruk.Másnap a wamp-on (vasárnapi művész piac) ismét szembetaláltam magam velük. Furcsállottam mit keresnek kínai árusok termékei magyar designereknél, közelebb mentem hát. A táskák full ugyanazok voltak, mint amiket előző nap láttunk – csak épp a duplájánál is többe, azaz 8500 HUF-ba kerültek. Ma ismét kinn voltunk a kínain, egyetlen darab sem volt már belőlük: felvásárolták őket. Nem mondom meg, melyik hazai designernél kaphatóak – de egy időre elég volt a `hazai` iparból…Csalódtam. 

#501.d-day

Békáson  – és nem mondhatni, hogy túlságosan békésen – üldögélek. Az előbb tettem egy halvány kísérletet arra, hogy vásároljak; de még a piac sem nyitott ki… Visszafelé viszont sikeresen bőrig áznom, így az este tízig tartó időszak (mikor szabadulok innét) felér majd egy kiadós megfázással.Nem tudom, miért kellenek az ilyen csere-bere napok – rajtunk kívül – alig dolgozik valaki…Ráadásul senki nem ír, hír semmi – mondhatni ez egy halott nap…

#500.

500. bejegyzésnek csak szépet lehet írni, az öröm hangján kell szólani, mélyen, búgva, akár a gordonka vagy épp ellenkezőleg harsányan, a boldogságtól diadalittasan hirdetni, hogy az élet szép, akármilyennek is tűnik néha, hogy ha csak pillanatokra is, de a teljesség megszerezhető, mikor leülsz az erdőben és mókusokat nézegetsz, vagy kinyújtod a nyelvedet a szakadó hóesésben, igazán finomat főzöl, és még ragozhatnám, hogy az öröm illan is, de nem teszem, mert ez a bejegyzés nem az a bejegyzés – s ha csak egy számmal (500), de az idő – ahogy megígértem annó magamnak – megállítható.

#499. a very perfect gift

Laza kis péntek esti császkálásunk eredménye egy 1914-ből származó szakácskönyv, és életem eddigi legtökéletesebb ajándéka. 101 film zenei témája, csoportosítva szépen műfajok szerint, négy cd-n. 101 film, melyek az életet jelentik, amelyeken felnőttem, személyiségemet alakították, hatással voltak rám, megszólalásaimat, ízlésemet alakították – melyekhez rengeteg élmény és emlék fűződik.

Komolyan meg vagyok hatva.

Csak illusztrációképpen az első cd zenei anyaga:

1.Gone With The Wind Hollywood Studio Orchestra2.As Time Goes By (Casablanca) Memories of the Movies3.Moon River (Breakfast At Tiffany's) The Starlight Strings4.Piano Concerto No.2 in C Minor (Brief Encounter)5.The Sound Of Silence (The Graduate) Piccadilly Orchestra6.Romeo And Juliet Piccadilly Orchestra7.Theme from Love Story Memories of the Movies8.The Sting Hollywood Studio Orchestra9.The Way We Were (The Way We Were) Memories of the Movies10.Rhapsody In Blue (Manhattan) Bulgarian Philharmonic Orchestra11.Up Where We Belong (An Officer And A Gentleman) Hollywood Studio Orchestra12.Arthur's Theme Hollywood Studio Orchestra13.Tootsie Hollywood Studio Orchestra14.St Elmo's Fire Hollywood Studio Orchestra15.White Nights Hollywood Studio Orchestra16.Out Of Africa Hollywood Studio Orchestra17.Moonlight In Vermont (Baby Boom) The Montmartre Strings18.Unchained Melody (Ghost) Hollywood Studio Orchestra19.It Must Have Been Love (Pretty Woman) Hollywood Studio Orchestra20.Clair De Lune (Frankie & Johnny) Michel Simone21.I Will Always Love You (The Bodyguard) Memories of the Movies22.Rhapsody on A Theme Of Pagannini (Groundhog Day) – Rachmaninov London Symphony Orchestra 23.Love Is All Around (Four Weddings And A Funeral) Memories of the Movies24.Forrest Gump Rainbow Orchestra25.The English Patient L'Orchestra Cinematique

#498.kitalál

Kitaláltam, hogy mi lesz a leendő fogadónk neve. Malacsárm. Asszociálhatnak a finom malacsültekre is róla, az összetett szó első – és második tagja között paradoxon feszül, ráadásul figyelemfelkeltő, az a csöppnyi torpanás a tagok határán, a pillanatnyi elgondolkodás, hogy tényleg ez? – és akkor a franciás hangzásvilágot még nem is említettem. Malacsárm.

#497.kézilabda

Hihetetlen, hogy ilyesmi a 21. században előfordulhat! `A durvaság, a brutalitás térnyerése miatt a MagyarTelevízióban nem lesz látható az idei férfi kézilabda-bajnokság egyikdöntője sem – jelentette be Schulek Csaba sportfőszerkesztő…..majd folytatja:`A Magyar Televízió és a TeleSport elkötelezett híve a magyar sportnakés a sportszerűségnek` Azonban egyeslabdajátékok magyar bajnokságain olyan küzdelmek is előfordulnak,amelyek már kevéssé a sportról, sokkal inkább az üzletről szólnak,ráadásul szembe állítanak szurkolótáborokat és városokat. Mindez pedigméltatlan a Coubertin-i eszméhez. …és megkoronázva mindezt:`A vezető nemzeti közszolgálati tévénem asszisztálhat a sport megbecstelenítéséhez` – fogalmazott a MagyarTelevízió sportfőszerkesztője.Hát, hol is élünk?! A politikáról nem mondhatók el a fentebbiek? Vagy a nagyszerű magyar fociról? Megint a szemforgatás…Remélem, holnap már nem lesz a Magyar Televízió sportfőszerkesztője…. 

#496.lakosztály

Nem bírom ki, hogy ne tegyek fel róla képet:) a nászutas elnöki lakosztályunk:) Hajrá Simontornya!

#495.wurlitzer

Gyerekkoromban, a falu egyetlen kocsmájában – melyet némi eufemizmussal Böbe presszónak hívtak, s ahol még annó egy forint volt az örök vanília-csoki-puncs fagyi kínálat – lapult a sarokban egy csodagép, tele hatvanas-hetvenes évekbeli slágerekkel. A nyolcvanas évek zenéjét Böbe néni már erkölcstelennek bélyegezte, esélyük sem volt, hogy elhangozhassanak. Istenem, hányszor hallgattam végig az Egy szál harangvirág-ot vagy a Kombiné című `örökbecsű` slágereket! Mindig, ha erre a gépre ránéztem, eszembe jutott az a fimrészlet, mikor a hős egy szerelmi csalódás után besétál a tipikus amerikai kávézóba és laza mozdulattal valami végtelenül szomorú bluest kezd játszatni rajta. Irigyeltem, a fíling tökéletes volt.Mindez csak arról jutott eszembe, hogy a rokonok nászajándékról érdeklődnek. Tudom, hogy lakáscsere előtt állunk, de azért álmodozni még lehet…talán majd egyszer az új lakásba `ő` is bekerül!

#494.black and woman

Már csak néhány óra és eldől ki lesz a demokraták elnökjelöltje. Bárki is, mindenképpen történelmet írunk: vagy egy nő marad először versenyben, vagy egy fekete. Gondolom, mindenki Obama-nak drukkol.

#493. laza lélektartás

Mindig, mikor hallom  történeted legutolsó fejezetét, s próbálom összerakni egységgé a mozaikokat, eszembe jut Ottlik. Szeredy Dani története.Töprengve mondhatnám, hogy mit is szólok én ehhez? Mit szólhatnék? Ítélkezzek? Vagy mentselek fel a bűntudat és lelkiismeret-furdalás béklyóitól? Okoljam a külső körülményeket? Nem tehetem. Ehhez ismernem kellene a mögöttes okokat, mi és hogyan történt végül úgy és ahogyan…Laza lélektartás. Ennyit tudok mondani. Ami pedig egy paradoxon. Ilyen nincs.

#492.hard candy

Bár nekem még nem sikerült meghallgatnom eddig – megvan, igen, igen!- hozzáértők szerint ez Madonna eddigi legjobb albuma. (Csendesen jegyzem meg: minden egyes albuma zseniális, nem tudom még hová lehetne fokozni…hm.) Ha már édesség, akkor abból bőven kijutott a hétvégén. Sikerült végre eljutnunk Pest és Buda és összes csatolt fájlának legjobb cukrászdájába, ahol önkiszolgáló fagylaltrészleg van, és a nyalókákon (candy) üldögélhetsz desinger torták, minitorták, mignonok stb. között, az ötvenes évek Amerikájában érezve magadat. Mivel, mi nem csináltunk fotókat, viszont Antibaby igen, így remélem, utólagos engedélyével mindenki megcsodálhatja őket.Le a kalappal Horváth Eszter előtt: olyat hozott létre ezzel, ami csak a divattervezők munkájához hasonlítható – megvan az esküvői tortánk is, voilá! Apropó, ötvenes évek! Gyönyörű Cadillac-et (olyat, mint a Grease-ben), Dragster-t és egy kb. 1940-ben készült Opel Olimpiát csodálhattam meg a hétvégén, csodálatos állapotban mindegyiket. Érintettük a Dakar-t, és Carlos Sainz mellettünk suhant el az Andrássyn.Autóvásárláson is gondolkodunk, lecserélve a bálna Mazdát, amellyel én képtelen vagyok parkolni bárhol. Számomra – ha maradunk a realitás talaján és nem álmodozom Mini Cooper-ről – akkor ő lenne az ideális…kerek, szép és szép…. Úgy érezhetném magam benne, mint Miss Marple, és tök jó lenne nekem!Örültünk továbbá a Critical Mass-on részt vett óriási tömegnek (80ezer ember az már okés nagyon), meglátogattuk egyik szülőt és kijutottunk Dunakeszire keresztapámhoz is, aki az unokatesóm egyébként – és felkértem arra, hogy legyen a tanúm.El ne felejtsem! Adóztunk ismét a hedonizmus oltárán, életemben először ettem sushi-t, sushi vacsora volt minálunk tegnap este. Mondanom sem kell, azóta rajongó lettem, aki amiatt nem próbálta még ki, mert a nyers hallal elvették a kedvét, megnyugtathatom: semmi sem érződik belőle, és a világ egyik legfinomabb kajája! Sajnálom, hogy eddig idegenkedtem tőle….szívembe zártam a wasabit, a zöld vízitormát és a makikat.Ma pedig, bár Dunakeszin is kényeztettük testet, lelket, szemet – azért hazaérve még csak elkészítettük a spárgát, ott figyel a konyhában a tárkonyos zöldséglevessel együtt. Lassan gasztroblogot is nyithatnék……:)  

#490.fogoly

Békásmegyer foglya lettem. Ennek örömére piacoltam, imádom. A lángos és sült kolbász illatát is elnyomta a rengeteg virágé, (mit virágé, virágtengeré!) melybe egy lehelletnyi eper is vegyült. Igen, ismét lehet kapni epret, magyar epret – dupla áron persze, mint a görögöt. De, ugye támogatjuk a magyar ipart, azt vettem hát – miattunk ne haljon éhen egyetlen őstermelő sem. Meglepetés volt, hogy lehet kapni medvehagymát. Sosem volt szerencsém hozzá, csak épp tegnap olvastam Domestic-nél egy receptet, és felkeltette az érdeklődésemet. Nagy szerelmem, a spárga is hegyekben áll.Szerintem sosem fogom megszokni, hogy már nincsenek évszakokhoz kötve a gyümölcsök-zöldségek, hogy mindig mindent lehet kapni, nem kell július végéig várni például a sárgadinnyére. Gyermeki örömmel csodálkozom rá az Interspar kínálatára: sznob vagyok, tudom.

#489.adatlap

Gondolom sokan hallottak Beney Zsuzsáról, akit az Újhold című folyóiratból kiinduló újtárgyiasság egyik legjelentősebb költőnőjeként tisztelhettünk. Nekem volt szerencsém személyesen ismerni – egyetemen a holocaust irodalmát adta elő. Szép, csendes, majdnem mindig szomorú nő volt. Mikor meghalt – pár éve – a családtagok fennhagyták iwiw-en az adatlapját. Mindig kirázott tőle a hideg, mikor az ismerőseim között kerestem és szembetaláltam magam vele….Mindez arról jutott eszembe, hogy a saját adatlapomon módosítottam az állatok bejegyzést – töröltem Lolát…

#488.Lola

Meghalt a kutyám. Tizenöt évet élt. Még meleg volt, mikor a papám rátalált – álmában érte a halál. Lolának hívták, és a kertben, a szilvafák alatt temették el a szüleim. Imádnivaló volt.

#487. i hate everything about you

Nagymagyar tv-n valamelyik nap ment egy riport egy kilencgyerekes családanyával. A nő elmondta, hogy egész életében arra készült, hogy szül sok-sok gyereket, majd szépen nevelgeti őket. Papa munkanélküli, gyerekeknek nem jut normális ruha, sokszor az étel is hiányzik, az osztálytársak lenézik őket mert semmilyen közös programban nem tudnak részt venni – de ők is nagyon boldogok.Aha. Kíváncsi lennék, vajon a gyerekek is ugyanígy gondolják-e ezt? Mert a riport célja pont az volt, hogy segítséget kérjenek a családnak…Riporternő persze odáig meg vissza van ettől a `családi idill`-től, s közben nekem egy gondolat jár a fejemben: csak nem eszközök ezek a gyerekek arra, hogy ne kelljen dolgozni, amihez se mamának, se papának nem fűlik a foga?!  Mert ugye egyszerűbb otthon ülni és várni, hogy állambácsi eltartsa őket. Azaz mi. 

#486.átok

Valószínüleg el vagyok átkozva ezzel a bloggal. Remélem az is, aki miatt folytonos illegalitásba kell vonulnom.

#485.derék

Kora reggel becsípődött a derekam. Mostanra teljes mértékben lemerevedtek a lábaim és beállt a derekam is. Gyakorlatilag hajolni csak derékszögben tudok, és iszonyatosan fáj. Bevettem már egy xiloxot, egy cataflamot, rákentem egy doboz richtofitot – eredmény semmi. Csak a gyógyszerektől kóválygok…..Nem tudom, hogyan fogom kibírni a mai napot, mikor az épületben össze-vissza vannk óráim a rohadt sok lépcsővel…és még délután Lukács is….Nagyon fáj.

#483. feminim

Egyébként pedig kíváncsi lennék arra, hogy más férfiak is olyan lelkesen olvassák-e a női magazinokat (ld. Elle, Joy, Glamour, MarieClaire, Vogue etc.) és netes változatukat a Borsát, mint imádott szerelmem, aki olyan up-to-date mindenről, hogy le a kalappal előtte!

#482.blog

Tavaly májusig – amikor ugye le kellett jelszavazni a blogot – jóanyám azt sem tudta, hogy a blogot eszik-e vagy isszák. Akkor még csak lelkes iwiw-függő volt. Mostanában már lippije blogján kezd mindennap, teljesen dependens – van, hogy hamarabb értesülök dolgokról tőle, mint olvasnám…Ráadásul rájött, hogy ha rákattint a linkekre, akkor másokat is tud olvasni… Egyszer megérjük, hogy kommentelni is kezd. Attól óvjon az ég minket…

#481.leves

Volt régen az a reklám, mikor ember belekóstol az xy-levesbe, és annyira ízlik neki, hogy a kanálon kis csomó képződik – bogot köt magára vagy ilyesmi. Na, hát lippije levesei közben ezt érzem én. Ahogyan a gondosan kiválogatott zöldségek másnapra összeérnek (borsó, káposzta, karfiol, bébirépa, sárgarépa, fehérrépa, karfiol, kelkáposzta) a tárkony csodálatos ízével – az élménybe még a kis pulykamell darabok is belepirulnak. Istenem, a levese maga a tökély!