Mire jó egy férfimagazin? 1. Pasi abszolút trendi lesz. Gyorsan vásárol is magának egy grafitizett kopornyákat ábrázoló bebújós cipőt. (némi ingadozás volt megfigyelhető a pókeres díszítésnél…) Nincs tovább rinyálás, hogy csak Joy-Elle-Glamour (újabban még a MarieClaire is) van csak itthon. Bár, tökmindegy – legújabb tendencia, hogy nem újságot veszünk, hanem dvd-ket, amelyeket adnak hozzájuk. Így […]
Ahogyan egyenesen hátrálsz a mind jobban és jobban szükűlő csapdában – melyről még nem tudod, hogy az – s fogy a levegő körülötted, s a fény egyre kevesebb, s vele megszokott, jól ismert, szeretett, dédelgetett szavaid értelme is elvész. Ahogyan a gödörből kapaszkodol fölfelé, de ujjaid csak a rád visszahulló göröngyöket markolásszák, a semmit. Ahogyan majd megérted, […]
A `hozzáállásom`, az a baj, igen. Mindig ezzel volt a baj. Istenem, mennyire gyűlölöm ezt a szót.
Az egész a csillagokkal kezdődött. Vagy táncoló karikák? Mindegy, a szemem előtt ugráltak ébredéskor. Aztán folytatódott a megtándorodással. Csak egy pillanatig, de lehullok. Ülök hát a kora reggeli Astoria forgatában, szívom be a benzingőzös levegőt. Távolból hallom a hangjukat. `Szánisó` – mondja az egyik. `Rinyál, jahh` – mondja a másik, majd vállat vonnak és folytatják […]
Van már olyan, hogy Fast Food Academy? Ha nincs, akkor ezennel levédem a nevet.
Kb. egy hónapja mászkáltunk a kínai piacon, és szemünkbe ötlöttek tökjó táskák lila, piros és fűzöld színekben bőrből, amelyek nagyon ötletesek voltak: kis lábak lógtak ki belőlük. Nem vettem meg őket, pedig nagy táskarajongó vagyok (van már belőlük kb. 40 db) és nem is kerültek sokba, mindössze 3000 HUF volt az áruk.Másnap a wamp-on (vasárnapi […]
Békáson – és nem mondhatni, hogy túlságosan békésen – üldögélek. Az előbb tettem egy halvány kísérletet arra, hogy vásároljak; de még a piac sem nyitott ki… Visszafelé viszont sikeresen bőrig áznom, így az este tízig tartó időszak (mikor szabadulok innét) felér majd egy kiadós megfázással.Nem tudom, miért kellenek az ilyen csere-bere napok – rajtunk kívül – […]
500. bejegyzésnek csak szépet lehet írni, az öröm hangján kell szólani, mélyen, búgva, akár a gordonka vagy épp ellenkezőleg harsányan, a boldogságtól diadalittasan hirdetni, hogy az élet szép, akármilyennek is tűnik néha, hogy ha csak pillanatokra is, de a teljesség megszerezhető, mikor leülsz az erdőben és mókusokat nézegetsz, vagy kinyújtod a nyelvedet a szakadó hóesésben, […]
Laza kis péntek esti császkálásunk eredménye egy 1914-ből származó szakácskönyv, és életem eddigi legtökéletesebb ajándéka. 101 film zenei témája, csoportosítva szépen műfajok szerint, négy cd-n. 101 film, melyek az életet jelentik, amelyeken felnőttem, személyiségemet alakították, hatással voltak rám, megszólalásaimat, ízlésemet alakították – melyekhez rengeteg élmény és emlék fűződik. Komolyan meg vagyok hatva. Csak illusztrációképpen az […]
Kitaláltam, hogy mi lesz a leendő fogadónk neve. Malacsárm. Asszociálhatnak a finom malacsültekre is róla, az összetett szó első – és második tagja között paradoxon feszül, ráadásul figyelemfelkeltő, az a csöppnyi torpanás a tagok határán, a pillanatnyi elgondolkodás, hogy tényleg ez? – és akkor a franciás hangzásvilágot még nem is említettem. Malacsárm.
Hihetetlen, hogy ilyesmi a 21. században előfordulhat! `A durvaság, a brutalitás térnyerése miatt a MagyarTelevízióban nem lesz látható az idei férfi kézilabda-bajnokság egyikdöntője sem – jelentette be Schulek Csaba sportfőszerkesztő…..majd folytatja:`A Magyar Televízió és a TeleSport elkötelezett híve a magyar sportnakés a sportszerűségnek` Azonban egyeslabdajátékok magyar bajnokságain olyan küzdelmek is előfordulnak,amelyek már kevéssé a sportról, […]
Nem bírom ki, hogy ne tegyek fel róla képet:) a nászutas elnöki lakosztályunk:) Hajrá Simontornya!
Gyerekkoromban, a falu egyetlen kocsmájában – melyet némi eufemizmussal Böbe presszónak hívtak, s ahol még annó egy forint volt az örök vanília-csoki-puncs fagyi kínálat – lapult a sarokban egy csodagép, tele hatvanas-hetvenes évekbeli slágerekkel. A nyolcvanas évek zenéjét Böbe néni már erkölcstelennek bélyegezte, esélyük sem volt, hogy elhangozhassanak. Istenem, hányszor hallgattam végig az Egy szál […]
Már csak néhány óra és eldől ki lesz a demokraták elnökjelöltje. Bárki is, mindenképpen történelmet írunk: vagy egy nő marad először versenyben, vagy egy fekete. Gondolom, mindenki Obama-nak drukkol.
Mindig, mikor hallom történeted legutolsó fejezetét, s próbálom összerakni egységgé a mozaikokat, eszembe jut Ottlik. Szeredy Dani története.Töprengve mondhatnám, hogy mit is szólok én ehhez? Mit szólhatnék? Ítélkezzek? Vagy mentselek fel a bűntudat és lelkiismeret-furdalás béklyóitól? Okoljam a külső körülményeket? Nem tehetem. Ehhez ismernem kellene a mögöttes okokat, mi és hogyan történt végül úgy és ahogyan…Laza lélektartás. Ennyit tudok mondani. Ami […]
Bár nekem még nem sikerült meghallgatnom eddig – megvan, igen, igen!- hozzáértők szerint ez Madonna eddigi legjobb albuma. (Csendesen jegyzem meg: minden egyes albuma zseniális, nem tudom még hová lehetne fokozni…hm.) Ha már édesség, akkor abból bőven kijutott a hétvégén. Sikerült végre eljutnunk Pest és Buda és összes csatolt fájlának legjobb cukrászdájába, ahol önkiszolgáló fagylaltrészleg […]
Békásmegyer foglya lettem. Ennek örömére piacoltam, imádom. A lángos és sült kolbász illatát is elnyomta a rengeteg virágé, (mit virágé, virágtengeré!) melybe egy lehelletnyi eper is vegyült. Igen, ismét lehet kapni epret, magyar epret – dupla áron persze, mint a görögöt. De, ugye támogatjuk a magyar ipart, azt vettem hát – miattunk ne haljon éhen […]
Gondolom sokan hallottak Beney Zsuzsáról, akit az Újhold című folyóiratból kiinduló újtárgyiasság egyik legjelentősebb költőnőjeként tisztelhettünk. Nekem volt szerencsém személyesen ismerni – egyetemen a holocaust irodalmát adta elő. Szép, csendes, majdnem mindig szomorú nő volt. Mikor meghalt – pár éve – a családtagok fennhagyták iwiw-en az adatlapját. Mindig kirázott tőle a hideg, mikor az ismerőseim […]
Meghalt a kutyám. Tizenöt évet élt. Még meleg volt, mikor a papám rátalált – álmában érte a halál. Lolának hívták, és a kertben, a szilvafák alatt temették el a szüleim. Imádnivaló volt.
Nagymagyar tv-n valamelyik nap ment egy riport egy kilencgyerekes családanyával. A nő elmondta, hogy egész életében arra készült, hogy szül sok-sok gyereket, majd szépen nevelgeti őket. Papa munkanélküli, gyerekeknek nem jut normális ruha, sokszor az étel is hiányzik, az osztálytársak lenézik őket mert semmilyen közös programban nem tudnak részt venni – de ők is nagyon […]
Valószínüleg el vagyok átkozva ezzel a bloggal. Remélem az is, aki miatt folytonos illegalitásba kell vonulnom.
Kora reggel becsípődött a derekam. Mostanra teljes mértékben lemerevedtek a lábaim és beállt a derekam is. Gyakorlatilag hajolni csak derékszögben tudok, és iszonyatosan fáj. Bevettem már egy xiloxot, egy cataflamot, rákentem egy doboz richtofitot – eredmény semmi. Csak a gyógyszerektől kóválygok…..Nem tudom, hogyan fogom kibírni a mai napot, mikor az épületben össze-vissza vannk óráim a […]
Egyébként pedig kíváncsi lennék arra, hogy más férfiak is olyan lelkesen olvassák-e a női magazinokat (ld. Elle, Joy, Glamour, MarieClaire, Vogue etc.) és netes változatukat a Borsát, mint imádott szerelmem, aki olyan up-to-date mindenről, hogy le a kalappal előtte!
Tavaly májusig – amikor ugye le kellett jelszavazni a blogot – jóanyám azt sem tudta, hogy a blogot eszik-e vagy isszák. Akkor még csak lelkes iwiw-függő volt. Mostanában már lippije blogján kezd mindennap, teljesen dependens – van, hogy hamarabb értesülök dolgokról tőle, mint olvasnám…Ráadásul rájött, hogy ha rákattint a linkekre, akkor másokat is tud olvasni… […]
Volt régen az a reklám, mikor ember belekóstol az xy-levesbe, és annyira ízlik neki, hogy a kanálon kis csomó képződik – bogot köt magára vagy ilyesmi. Na, hát lippije levesei közben ezt érzem én. Ahogyan a gondosan kiválogatott zöldségek másnapra összeérnek (borsó, káposzta, karfiol, bébirépa, sárgarépa, fehérrépa, karfiol, kelkáposzta) a tárkony csodálatos ízével – az […]
Nem gondoltam volna, hogy az Erzsébet-híd felett, a belvárostól öt perce olyan csodát tudnak nekem mutatni, hogy eláll a lélegzetem! Vadon nyíló gyöngyvirágok tengere, orgona- és jácintillat a levegőben, cseresznye- és almavirágruhában pompázó famenyasszonyok és zöld, zöld, zöld mindenütt! S a panoráma! Csodálatos. Nem tudom, Pöttyös vagy én élveztem-e jobban a rohangálást! Egyezzünk ki egy […]
Költészet napja még közel – s ha az illető előtt tisztelegni szeretnék egy kis nyelvi játékkal, azt mondanám: Kozel, éljen a sör vagy a sor, melybe tendenciánk beleillik vagy állik, meg mállik, ugyebár – de, mégis a lényeg, hogy holnap 58 éves a magyar irodalom – szerintem – legnagyobb élő alakja, formabravúrok, szójátékok sőt virágok […]
attól tartok, ha most elkezdek írogatni arról, ami már régóta idegesít, akkor nagy sértődések lennének belőle, bántás, fájdalom, harc, szócsata miegymás. így inkább elindulok haza, közben meg átgondolom még egyszer, akarok-e harcolgatni avagy sem.addig csak annyit, hogy találkozunk négykor a hollán-budai nagy antal sarkán, megközelítés a wallenberg felől. nem vagyok büszke magamra, hogy ezt teszem, […]
Tévelygünk csak ezen a világon. Néha úgy tűnik, mintha meglelnénk a számunkra kijelölt ösvényt s ekkor boldogan rohanunk feléje – aztán mindig kiderül, hogy nem volt más csupán egy csapás, melyet egy menekülő vad vágott, mielőtt Alaszkában lelőtték volna.