#356.vált

Most hogy így magunkra maradtunk: a szabadság meg én – lássuk mit kezdünk egymással. Az első, amit így nagy blogmagányban közölnék: nincs taszítóbb egy üres fehér lapnál, még ha csak virtuális az. Úgy hírlik, Goethe, aki valóban nem ihlettel dolgozó író volt, és inkább tekintette kiváltságos hivatásnak az írást, semmint isteni teremtő erőnek, és ezért […]

#354.cet

Mint Jónás a halban, ki rühellé a prófétaságot, és előle a cethal gyomrába kívánkozott, mondván, ha választani kell a világi és a fizikai mocsok között, akkor már válasszuk az egyszerűbb megoldást – úgy vagyok azzal, ha szót kell emelnem az elesettekért, a megalázottakért, megszomorítottakért. Nem él bennem (vagy legalábbis mélyen tagadom a tolsztoji filantropizmus, Kosztolányi […]

#353.helping verbs of the heart

Az tud beszélni, aki reménykedni tud, s viszont.Ludwig Wittgenstein Előszó `A manapság írt történetek mind nagyon szépek, jelentősek, mélyekés hasznosak, temperamentumosak vagy higgadtak. Csak bevezetésük nincs.Ezért határoztam el, hogy ezt a történetet úgy írom meg: igényeljenbevezetést….Igen, dologra!, mert az igény, hogy (…) írjak, néha nagyonváratlanul jelentkezik ugyan, de nagyon bizonytalan is, vagyiserőltessem meg magam, nehogy […]

#349.kiscsákók

A kiscsákókkal kedd reggelenként utazom együtt, beszélgetéseikből kiderült már, hogy erdészeti szakközepesek, akik a Pilisi Erdőgazdaságba tartanak gyakorlatra. Ilyenkor ahogy az lenni szokás, megy az ökörködés, üvöltő mp3-lejátszók, és a négybetűs szavak halmozása tölteléknek. Nyomatják a srácok mindazt, ami az életkoruknak megfelel, engem kimondottan jókedvre hangolnak. Szokásos témáik a hétvégi partik, a foci, zene, filmek. […]

#346. rendkívüli állapotok

Rendkívüli állapotok. Ez az első fejezete annak a Krasznahorkai műnek, melyből készült filmjével Tarr Béla a hatórás Sátántangó című után nemcsak szakmai, hanem a szélesebb közönség számára is  ismertté vált. Az ellenállás melankóliája című regényről van szó –  alcímével a `Telik, de nem múlik` Hamlet-rájátszással – melyből a Werkmeister-harmóniák alapjául szolgált, szerintem az egyik legjobb […]

#345.A Nő

Ismertem egy Nőt, aki hírből sem ismerte a lapossarkú cipők rejtélyét, elegáns volt és nagyvilági, ezzel együtt nagyvonalú is. A Nő okos volt, humoros és szórakoztató, öntudatos, aki a legnagyobb lelki nyugalommal cselekedte az életét, nem parázott, nem félt, mert kockáztatni. Sokat, nagyon sokat mosolygott, társasági ember volt, a céljaitól (mert voltak neki azok is) […]

#342. reminiszcencia

Egy szeles, ködös novemberi napon ismét eszembe jutott, ahogy álltam az ablaknál és bámultam kifelé. A hitelesség kedvéért: eszembe jutatta magát. Két éve nem láttam akkor már, minden kapcsolatot megszakítottunk azon a januári színházi estén. Pedig minden jól kezdődött. Mégis, mi történt közöttünk? Miért az volt a választóvonal? Isten tudja. Nem haragudtunk mi egymásra. Legalábbis […]

#340.rest in peace

Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.Nem téve semmit, nem akarva semmit,hatnak tovább.Futók közt titokzatos megállók.A mély, sötét vizekbe néma, lassúhálók.Képek,már megdermedtek és örökreszépek.Nem-élők,mindent felejtő, mindent porba ejtőhenyélők,kiknek kezéből a haraszt alattlassan kihullt a dús tapasztalat.Nem tudja itt Newton az egyszeregyet,fejére tompa éjszaka borul,Kleopátra a csókokat feledteés Shakespeare elfelejtett angolul.Nem ismeri meg itt anya […]

#340.all saints

Volt emberek.Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.Nem téve semmit, nem akarva semmit,hatnak tovább.Futók között titokzatos megállók.A mély sötét vízekbe néma, lassúhálók.Képek,már megmeredtek és örökreszépek.Nem-élők,mindent felejtő, mindent porba ejtőhenyélők,kiknek kezéből a haraszt alattlassan kihullt a dús tapasztalat.Nem tudja itt Newton az egyszeregyet,fejére tompa éjszaka borul,Kleopatra a csókokat feledteés Shakespeare elfelejtett angolul.Nem ismeri meg itt anya a […]