marlenblog

papucs orrán pamutbojt

Archive for október 26th, 2007

26 október
1Comment

#336.Hannah

Reginával, szomszédasszonnyal beszélgettem az előbb a folyosón. Idős, ám jó karban lévő nénike, aki egész életében a Hannah-ban dolgozott, mosogatott, főzött ott harminc éven keresztül. Kemény, ám szép élete volt ott, a mai napig nosztalgiával gondol rá. A tulajok szerették, a vendégek imádták. Nyugalom árad belőle, szeretek vele beszélgetni – olyan, mint nagymamám volt. Körbevesszük egymást a másik iránti törődéssel – ő régebben éjjelente is átkopogott, nincs-e valami baj, ha álmatlanul róttam a köröket a lakásban, vagy egész éjjel égett a villany, én pedig mindig hozok neki valami finomságot, intézem a hivatalos ügyeit, és elnézően mosolygok, ha látom,hogy a virágaim megint tökig állnak a vízben. Mesél a régi zsidó lakosokról, emlékezünk Juditkára, aki szintén a szomszédom volt, s akinek lakásában az egyik legszebb kortárs magán festménygyűjtemény található. Vele sokat jártam régebben moziba, kiállításra – neki köszönhetem, hogy értem (bár nem szeretem) a komolyzenét, hogy nem égek be, ha esetleg ilyen koncertre tévednék, és nem kell szégyenkeznem, ha a kortárs festészet kerül szóba. Ő is sokat mesélt a ház előző lakosairól, mindig teázott velem, csinált sütit és segített, ha elakadtam a tanításban. Nagy ígérete volt, hogy megtanít franciául és németül – erre már nem kerülhetett sor, sajnos, időnek előtte elragadta a halál…Az egykori gettó utolsó házában lakom, itt húzodott a fal. Régebben, hosszú éjszakai virrasztásaim idején gyakran eszembe jutott, hogy ebben a lakásban – akármilyen pici is – annó akár 30-40-en is `éltek`, szinte hallani véltem a nácik bakancsának dobogását….mocsok egy érzés volt, mondhatom. Esős, szomorú délutánokon ilyen kísértetekkel sokkolom magam, mint a ma is.Boldog vagyok, hogy ismét élet van a lakásban. 

26 október
2hozzászólás

#335. blog appetite

Az előbb találtam meg Update Norbi könyvespolcát a neten. A címek sokat sejtetőek: Halál a konyhában, Cukor-blues,A leves hazudik… Azóta szinte kényszeresen olvasgatom a gasztroblogokat Dórinál. Közben lelki szemeim előtt megjelent egy tűzforró brokkoli-és sütőtökkrémleves; aszalt szilvával, fenyőmaggal, és baconba göngyölt almával elkészített libamell, hozzá hercegnőburgonya, vargányás lepény, és desszertnek nagy szerelmeim: a flódni és a brownies.

Ősz van, ha ilyeneket vízionálok. Holnap pedig Krúdy-t fogok tanítani,aki egy szalámicsutkáról is ódákat tud írni…